A német U21-es válogatott pénteken lép pályára Tel-Avivban. Dieter Eilts, a csapat edzője ugyan beválogatta a keretbe Dejagant, de a fiatal játékos, politikai okokra hivatkozva visszalépett ettől.

Sokkal inkább iráni, mint német

A legolvasottabb német napilapban, a Bildben azt nyilatkozta: "Mindenki tudja, hogy iráni származású vagyok. A véremben sokkal inkább iráni, mint német. De ha mást nem, legalább azt tiszteletben kell tartanom, hogy a szüleim irániak."

Teheránban született, családjával kisgyerekként költözött Németországba. A német mellett továbbra is iráni állampolgár. Irán pedig nem ismeri el Izrael létezését az 1979-es iszlám forradalom óta. Állampolgárainak tilos a beutazás a zsidó államba.

Diszkrimináció és antiszemitizmus

A német szövetség különösen kényesnek tartja a Dejagah-kérdést, és bár elismeri a játékos jogát a döntésre, nem fogadja azt el.

"A diszkriminációnak, az antiszemitizmusnak minden formáját száműzni kell a német futballból" - jelentette ki a szövetség, a DFB elnöke,  Theo Zwanziger.

Kitért arra, hogy Dejagahnak el kell döntenie, hogy az iráni, vagy a német szabályok szerint akar-e élni.

Hozzátette, a német válogatottban való szereplés kötelezettségekkel is jár. Ugyanakkor úgy vélte, lehetőséget kell adni Dejagahnak arra, hogy még egyszer átgondolja döntését.

Alkalmasint az ügy nem lenne ennyire éles, ha nem Izraelbe utazott volna a német csapat - a szövetség és a német állam ugyanis rendkívüli módon vigyáz a kapcsolatépítésre.

A Tel-Avivba érkezés után Theo Zwanziger, valamint Matthias Sammer sportigazgató, Dieter Eilts edző és Florian Fromlowitz, a csapat kapusa társaságában koszorút helyezett el a Jad Vasem emlékhelyen.

Dejagah döntését a németek azért is vették rossznéven, mert úgy gondolják, a német válogatottba meghívott játékosnak el kellene döntenie, melyik csapathoz tartozónak érzi magát.

Tiltakoztak a zsidószervezetek

Németországi zsidószervezetek ajátékos  azonnali kizárását követelték a válogatottból. Csatlakozott hozzájuk Ronald Pofalla, a CDU főtitkára is.

Az eset meglehetősen megosztotta egyébként a német társadalmat. A Der Spiegel internetes kiadásának szavazásán 43,07 százalék arra voksolt, hogy Dejagah soha többé ne játszhasson a német válogatottakban.

További 6,10 százalék úgy vélekedett, neki teljesen mindegy, mi lesz a játékos pályafutásának sorsa. Ám több mint a voksolók fele, 50,83 százaléka továbbra is meghívná a futballistát a nemzeti csapatba.

Dejagan bátyja egy teheráni klubban futballozik

A fiatal játékos személyes okokra hivatkozott, attól tartva, hogy családja Iránban maradt tagjainak kellemetlensége származhatna az ő utazásából. Bátyja, Ardesir egy teheráni klub első ligás játékosa.

A korábban a berlini Herthában, Dárdai Pál csapattársaként is szerepelt, meglehetősen heves vérmérsékletű csatár nagyon büszke iráni gyökereire. Két tetoválást visel, az egyiken farszi írásmód szerint a neve, a másikon angolul a szülővárosa, Teherán olvasható.

Az eset egyébként alighanem befolyásolja sportbeli karrierjét is. Miután német színekben eddig csak a korosztályos válogatottakban játszott, szerepelhetne az iráni A válogatottban is.

Õszintesége áldozata

Akadt már hasonlóra példa, a vegyesházasságból Németországban született Feridum Zandi a világbajnokságon is tagja volt az iráni válogatottnak, holott korábban a korosztályos német válogatottban játszott. Ha Dejagah elment volna Izraelbe, alighanem kegyvesztetté vált volna hazájában.

Alighanem az őszintesége áldozata: ha követi honfitársa, Vahid Hashemian útját, most nem lenne ügy. Az iráni válogatott játékos hasonló cipőben járt 2004 őszén, a Bayern München a Maccabi Tel-Aviv elleni BL-mérkőzései idején, ám ő egyszerűen sérültet jelentett.