Infostart.hu
eur:
365.16
usd:
332.76
bux:
145808.21
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Résztvevők a nagycsütörtöki főpapi olajszentelési szentmisén a Szent István-bazilikában 2022. április 14-én. A misén megszentelték a szentségek kiszolgáltatásához használt olajokat.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Megrendítő események sora zajlik nagycsütörtökön

Leszerelt csengő, néma harangok, teljesen üres oltárok a templomokban, a legmélyebb gyász – ebbe fordul át nagycsütörtök napja a délelőtti ünnepélyes krizmaszentelő püspöki szentmisék után, az esti szertartáson és ezt követően a „sötét zsolozsmán”, ami Jézus elhurcolásának állít emléket. De miért mossa meg a pápa a társadalom peremvidékén élők lábát?

Bár sokak szerint a karácsony – Jézus Krisztus születése – a kereszténység legnagyobb ünnepe, mégis a húsvét az.

Noha a nagyhét (latinul: hebdomada sancta) a virágvasárnappal – Jeruzsálembe történt, kétezer évvel ezelőtti bevonulásának ünneplésével – megkezdődött és nagyszombat éjszakájáig, húsvétvasárnap hajnaláig tart, ebben három kiemelt esemény rögzült a katolikus szertartásrendben, ez az úgynevezett szent három nap az utolsó vacsorától Krisztus elfogásán, elítélésén és keresztre feszítésén át a halálát követő feltámadásig.

A szent három nap (Sacrum Triduum Paschale) első momentuma a Szentírásban több evangelista által is rögzített utolsó vacsora eseménye nagycsütörtökön („zöld” csütörtök – a hívők a hagyomány szerint zöld növényt, például spenótot fogyasztanak), amelyet közvetlenül megelőzően Jézus megmosta tanítványai lábát alázatossága szimbólumaként. Innen érthető meg még jobban a katolikus egyházfő nagycsütörtöki eseménye; ismert, Ferenc pápa nem egyszer a legkiszolgáltatottabbak közül választott olyanokat, akiknek megmosta a lábát, az őt követő egyházfőnek, XIV. Leó pápának az első húsvétja lesz a katolikus egyház élén, Szent Péter, az egyik apostol utódjaként.

Itt érdemes megállni egy pillanatra: a nagycsütörtöki evangéliumban felolvasott részletért.

A több forrás által is dokumentált bibliai történetben Simon Péter maga Szent Péter, őt bízta meg Jézus kvázi egyházalapítással („Legeltesd juhaimat” – János evangéliuma, 21. fejezet, 17. vers), ő tehát az első pápa.

Az utolsó vacsorán történik meg a katolikus hit központját jelentő Oltáriszentség (eucharisztia) megalapítása is, amelyen a kovásztalan kenyeret testeként, a bort véreként adja az apostoloknak,

ezzel mintegy „átlényegítve” a zsidók húsvéti hagyományát is, amely a zsidók Egyiptomból való kivonulásának emlékezete.

A nagycsütörtök esti katolikus szertartásnak több megrendítő pillanata is van: a Gloria (Dicsőség) eléneklése után

„a harangok Rómába mennek”,

ettől kezdve a feltámadási szertartásig nem szólhat sem a harang, sem az orgona, sok helyütt még a szentmisék kezdetét jelző csengőt is leszerelik erre a pár napra.

Ezzel a szimbolikus cselekménnyel kezdődik „a legmélyebb gyász”, hiszen Jézus az utolsó vacsorát követően a közeli Getszemáni kertbe megy imádkozni tanítványaival – ennek is állít emléket a sok templomban késő este felhangzó ősi gregorián ének, a Jeremiás siralmai nagycsütörtökön és nagypénteken, a főbb templomokban nagyszombaton is az úgynevezett „sötét zsolozsma” részeként –, onnan hurcolják el az ítélet meghozatalához, majd a zsidó húsvét előtti gyors kivégzéshez.

Szintén a nagy szertartás része a lábmosás, amelyet gregorián énekek kísérnek, a szertartást vezető egyházi személy mossa meg tehát 12 kiválasztott férfi lábát.

A szertartás az oltárfosztás cselekményével fejeződik be, a templomok összes oltárát megfosztják díszeitől halk gregoriánszó mellett, ezek csak a feltámadási szertartáskor kerülnek vissza a helyükre. Az oltárfosztás Jézus szenvedését és ruháitól való megfosztását idézi.

A református templomokban a nagyhétre fekete terítővel borítják az Úrasztalát, esetleg a szószéket is.

Nagycsütörtökön délelőtt egyébként rendszerint „nem elérhetők” a katolikus papok, mert az egyházmegye központjában gyűlnek össze az olajszentelés szertartására (krizmamise) a megyés püspök vezetésével. Ekkor kapják kézhez a papok a szentségek (keresztség, bérmálás, betegek szentsége) kiszolgáltatásakor használt szent olajat.

Ezzel kezdődik tehát a szent három nap.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Volodimir Zelenszkij szerint az amerikai tárgyalók először vetették fel, hogy Ukrajna a NATO-tagságáért cserébe kivonulhatna a Donbaszból. Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és azt is elmondta, szerinte mi a legvalószínűbb forgatókönyv a konfliktus lezárására.

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ki lesz a főnök, ha senki sem akar vezető lenni? Új kihívással szembesülnek a magyar munkahelyek

Ki lesz a főnök, ha senki sem akar vezető lenni? Új kihívással szembesülnek a magyar munkahelyek

A gyorsan változó munkaerőpiac újfajta megközelítést követel a vállalatoktól, így a toborzás mellett egyre inkább a meglévő munkatársak megtartása, a vezetők folyamatos fejlesztése és a tapasztalt szakemberek tudásának átörökítése kerül a középpontba. A HR (R)EVOLUTION 2026 konferenciájának szakértői szerint a generációs különbségek áthidalása, a mesterséges intelligencia vállalati szintű integrálása és a bértranszparencia mind olyan kihívás, amelyet csak felkészült vezetőkkel és rugalmas tervezéssel lehet sikeresen leküzdeni - írja a Pénzcentrum.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×