Infostart.hu
eur:
377.84
usd:
317.66
bux:
130054.15
2026. február 10. kedd Elvira
Baán László: csak kompenzációt fizettünk a Seuso-kincsekért

Baán László: csak kompenzációt fizettünk a Seuso-kincsekért

Augusztus végéig a Parlamentben lehet megnézni a Seuso-kincseket, utána pedig a Nemzeti Múzeumba kerülnek a Magyarországra visszahozott késő-római kori ezüst-kincsek. A tárgyalásokat vezető Baán László szerint a becsült piaci ár töredékéért sikerült visszaszerezni a kivételes műkincseket.

"Magyar földből kerültek ki ezek a kincsek, tehát törvény szerint is Magyarországot illetik. Egy olyan műtárgy-együttesről van szó, amely a maga nevében a legjobbak közé tartozik a világon, hiszen a késő-római ötvösművészeti leletek közül a legértékesebbnek minősül nemzetközi összehasonlításban is. Ilyen értékű lelet nemhogy az országban nem volt eddig, hanem a világon is párját ritkítja" - mondta az InfoRádiónak a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

A leletegyüttes arról az időről tanúskodik, amikor Magyarország mai területe Pannóniaként része volt a Római birodalomnak, sőt számos császár is került ki innen.

"Annak a történelmi kontinuitásnak, amelynek Magyarország is része, egy nagyon fontos előzménye, tehát nem véletlen, hogy amióta a kincs napvilágra került és egyértelművé vált, hogy innen származott el, minden magyar kormány megpróbálta megszerezni. Hál' istennek 2014-ben és most 2017-ben véglegesen sikerült" - mondta Baán László.

"Két magánbirtokossal kellett tárgyalni - a birtokos szót használom, hiszen a magyar kormány a tulajdonjogáról sosem mondott le. Ezen a bázison is tárgyaltunk a birtokosokkal, és végül a két csoporttal sikerült mindkét alkalommal egy olyan megállapodást létrehozni, amelyben a magyar állam alap álláspontját - hogy ő a tulajdonos -, nem is vitatták" - idézte fel Baán László.

Éppen ezért

nem is vételárat fizettek a műtárgyakért, hanem egyfajta kompenzációs összeget azokért a költségekért, amelyeket a birtokosok teljesítettek

az évtizedek alatt, a míg a birtokukban voltak a műtárgyak. A kifizetett összeg tehát lényegesen alacsonyabb, mint a vételár lenne.

"Egy 15 és egy 25 millió eurós kompenzációról beszélünk, összesen mintegy 3 millió euró. Az tudható, hogy 1990-ben mai áron 100 millió eurós kikiáltási áron tervezték eladni ezt a műtárgy-együttest. Tekintve, hogy unikális a világon, nemhogy a műkincspiacon, még a múzeumok birtokában sincs ekkora értékű műtárgyegyüttes a késő-római korból - ezüstkészlet -, ezért valahol 150-200 millió euró közötti vételár volt valószínűsíthető. Ennek tehát töredékéért sikerült visszahozni Magyarországra az innen elkerült műkincseket" - mondta a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×