Infostart.hu
eur:
369.05
usd:
335.72
bux:
143236.47
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Ma este kezdődik az engesztelés ünnepe

Idén október 11-én este köszönt be és másnap estig tart a zsidó vallás legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnepe, a jóm-kipúr, azaz az engesztelés ünnepe, népies nevén a hosszú nap.

A bibliai eredetű ünnep a zsidó naptár szerinti hetedik hónap, azaz tisri hónap 10. napján van, így a Gergely-naptár szerint évente változóan szeptember vagy október valamelyik napjára esik. A héber naptár luniszoláris, azaz kombinált Nap-Hold naptár: hónapjai holdhónapok, újholdtól újholdig tartanak. Zsinagógai naptárnak is nevezik, mert a világ zsidósága vallási célokra csak ezt használja.

A jóm-kipúr jelentőségét mutatja, hogy a hívő zsidók egy teljes hónapot (elul) és még tíz napot szentelnek a felkészülésre, az ünnepet mintegy felvezeti a zsidó újév (ros hásáná), és levezeti a nem sokkal később sorra kerülő sátoros ünnep (szukot). Az engesztelés napja elnevezés arra utal, hogy a Mindenható megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, amit akkor követtek el, amikor Mózes éppen a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákat vette át Istentől. Az Örökkévaló ezután kijelentette: "Legyen nektek ez a nap engesztelés napjául..." (3Móz 23,27). A hagyomány szerint az ünnep nemcsak az élők, hanem a halottak, sőt az eljövendő nemzedékek számára is engesztelést hoz.

A Talmud az ünnepet egyszerűen csak napnak (jóm) nevezi, a hagyomány szerint ekkor pecsételik le, teszik véglegessé azt az ítéletet, amelyet ros hásánákor, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló. A két ünnep közötti idő a bűnbánat ideje, reggelenként, kora hajnalban bocsánatkérő - szlichot - imákat mondanak, hogy az esetleges kedvezőtlen ítéletet kedvező irányba billentsék. Szokás a haragosokkal még jóm-kipúr előtt megbékélni, hiszen csak így várható el, hogy az Örökkévaló is megbocsássa a vele szemben elkövetett bűnöket.

Az engesztelés napját bűnbánó szertartások előzik meg. Előző nap kora reggel szokás alámerülni a rituális fürdőben (mikve), hogy megtisztulva fogadhassák a szent napot. Ugyanezen okból szokás a fogadalmakat, ígéreteket három tanú előtt feloldani, valamint bocsánatot kérni embertársainktól. A tisztaságot, a bűntől mentesítést szolgálja a kápárá szertartása is, amelynek során egy kakast vagy tyúkot a fej fölött lassan megforgatva, szimbolikusan áthárítják rá a bűnöket. Szokás a temetőbe is kilátogatni, felkeresni az elhunytak sírjait, az elmúlásra mint a bűn következményére emlékezni. A délutáni imában (minhá) elmondják a bűnbevalló imákat (viduj), szokás ökölbe szorított kézzel a mellet ütni minden bűn említésénél. Megelőző nap délután, lévén a jóm-kipúr böjtnap, bőségesen kell étkezni, nehogy az éhség érzete túlzottan zavarja az áhítatot, de csak könnyű ételeket szokás fogyasztani. A böjt előtti lakoma után a családfő megáldja gyermekeit.

Jóm-kipúrkor érvényesek a szokásos munkatilalmak, továbbá tilos enni, inni, tisztálkodni (az egészségügyi tisztálkodást kivéve), piperecikkeket használni, bőrből készült lábbelit hordani és házaséletet élni; a munkaszünetet a test szellemi részének kell szentelni. A jeruzsálemi Szentély fennállásának idejében a főpap ezen a napon mehetett be a Szentek szentjébe, hogy ott végezze szolgálatát az egész nép bűneinek megbocsátásáért. Hosszú napnak (jóm-ároh) azért nevezik, mert az ünnepnapokon szokásos négy imán kívül ekkor még egy ráadás imát (neilá) is mondanak a zsinagógában. Hosszú még azért is ez a nap, mert 25 órán át kell böjtölni, és az idő java részét a zsinagógában kell eltölteni.

A liturgia a Kol-nidré (Minden fogadalom) imával kezdődik az ünnep beköszöntésének estéjén. A nap nagy részét imádsággal töltik, recitálják a halottakért mondott imát, a Jizkort az elhunyt családtagok emlékére, megvallják bűneiket, isteni megbocsátásért könyörögnek, Tóra-olvasmányokat, Jónás könyvének felolvasását és istentiszteleteket hallgatnak. Az alkalomhoz illő viselet a fehér, a tisztaság szimbóluma, mert jóm-kipúr napján a zsidók olyanok, mint az angyalok. Az emberek azt kívánják egymásnak, hogy a mennyei könyvben azok közé írassanak be, akik jó év elé néznek. A nap az utolsó fohásszal, a neilá szertartással és a sófár megfújásával ér véget, ekkor zárulnak be az ég kapui. Amikor asztalhoz ülnek, egy pohár borral választják el a szent napot a következő hétköznaptól, és áldást mondanak az ünnepen szünetelt gyertyafényre.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A szocialista nehézipartól az uniós K+F-projektig: egyetlen szakmunkás életútján keresztül is jól bejárható a magyar munkaerőpiac elmúlt négy évtizede. A késő szocialista nagyüzem biztonsága, a rendszerváltás utáni tömeges állásvesztés, a kilencvenes évek vállalkozói újrakezdése, a multik megjelenése, a 2008-as válság, majd a 2010-es években jelentkező munkaerőhiány. A Portfolio és a Központi Statisztikai Hivatal közös cikksorozatának második részében Kovács László fiktív történetén és a KSH hosszú idősoros adatain keresztül mutatjuk be, hogyan változott meg Magyarországon a munka értéke, a munkahely biztonsága és a szakértelem alkupozíciója a gyárkaputól a nyugdíjig.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×