Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Ilyen a Szerzetesek asztalánál Majkpusztán

A magyarországi szerzetesrendek étkezési kultúrájának tárgyi emlékei láthatók azon a kiállításon, amely szombaton nyílt meg a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum rendezésében a kamalduli remeteség konventépületében.

Az október 31-ig látogatható tárlat megnyitóján Czunyiné Bertalan Judit, a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a Forster központ által felújított műemlékek és a bennük rendezett programok révén lehet közelebb hozni egymáshoz a múltat és a jelent. Hozzátette, hogy a mostani kiállítás is ezt a célt szolgálja, hiszen a szerzetesek étkezési kultúrájának tematikus bemutatása számos, ma is felhasználható ötlettel, mintával szolgál, különösen a természetes táplálkozást követők számára. A megnyitót követően Saly Noémi muzeológus, a kiállítás kurátora mutatta be a gyűjteményt. Felidézte, hogy több éve tervezik egy szerzetesi gasztro tárlat létrehozását, és hosszú évek kutatómunkája áll amögött, hogy ez mára megvalósulhatott. Számos intézmény, múzeum kölcsönözte az itt megtekinthető tárgyakat, támaszkodhattak a magyarországi szerzetesrendek könyvtárosainak, levéltárosainak önzetlen segítségére is - tette hozzá. A kiállításon láthatók a kenyér- és ostyasütésnél, a borkészítésnél, sörfőzésénél, a gyógylikőrök, a méz, a sajt és az olaj előállításánál használt eszközök és a szerzetesek gazdálkodását segítő tárgyak is. A tárlat legrégebbi, legértékesebb darabjai az 1500-as évek végéről származó szakácskönyvek és az 1600-as évektől induló kolostori számadáskönyvek, amelyek segítségével jól lehet követni a szerzetesek gazdálkodását, kiadásait. A tárlatnak helyet adó kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehér csuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták. Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteség egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. A kolostorépület felújításának első üteme 2015. szeptemberében fejeződött be 885 millió forint uniós támogatás felhasználásával, és ennek keretében megújult az épület díszudvara is. A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat. Tavasz óta hétvégenként Oroszlányból induló városi autóbuszjárat is segíti a műemlék látogatását.

Címlapról ajánljuk
Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

A Benes-dekrétumok szlovák megerősítéséről és alkalmazásáról tartott kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ennek alkalmával kereste meg az InfoRádió Tárnok Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatóját, aki az mondta, a II. világháború utáni években nem álltak le a konfiskálások, a szlovák államnak óriási biznisz mind a mai napig.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×