Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Az ostromlott Párizsból hőlégballonon kijuttatott levél került elő az ausztrál archívumból

Egy csaknem 150 éve, a porosz seregek által ostromlott Párizsból hőlégballonon kijuttatott levél került elő az Ausztrál Nemzeti Levéltárból.

A levelet Ch (Charles) Mesnier vagy Mesmier írta Normandiában élő édesanyjának a körülzárt fővárosból. Az ausztrál levéltár egy kiállítás anyagát gyűjtötte össze Franciaországgal kapcsolatos dokumentumokból, eközben bukkantak rá az írásra. Azt azonban nem tudták megállapítani, hogyan került hozzájuk a levél - mondta el a BBC-nek Louise Doyle, az archívum vezérigazgató-helyettese.

A poroszok 1870 szeptemberétől 1871 januárjáig ostromolták Párizst. A körbezárt fővárosból éjszakánként hőlégballonnal juttattak ki leveleket, postagalambokat és alkalmanként fontos embereket is. A világ másik végén előkerült episztola a keltezése szerint december 7-én íródott, és a címzett egy héttel később meg is kapta.

Az apró betűkkel, szép kézírással író férfi beszámol arról, hogy jó egészségnek örvendenek, és bár nem jut túl sok hús a konyhára, "a háztartásunkban senki sem panaszkodik". Arra kéri anyját, hogy adjon hírt róla, ők is jól vannak-e. Bizakodó hangon szól arról, hogy lehetnek ugyan vesztes csaták, de végül a franciáké lesz a győzelem.

A kis levél mérete 20 cm x 13 cm, és a borítékon az is szerepel, hogy hőlégballonnal továbbítják.

Az ostrom alatt csaknem kétmillió levelet küldtek ki ezen a módon a városból.

"Szerintem nagyon romantikus és mély lélekre vall, hogy ennek a férfinak ilyen szoros kapcsolata volt az anyjával" - mondta Doyle.

Az ausztrál archívum igyekszik kideríteni, hogyan került a levél a queenslandi postamúzeumba, van-e ausztrál szál a történetben, és vajon a levél feladójának esetleg élnek-e leszármazottai az országban.

Címlapról ajánljuk

Új közlekedési tábla terjed Európában, kérdés, elér-e Magyarországra

Egyre több nyugat-európai útszakasz mellett tűnik fel egy kék alapon fehér rombuszt ábrázoló közlekedési tábla, amely a többszemélyes járművek számára fenntartott sávokra hívja fel a figyelmet. Bár a jelzés Magyarországon egyelőre nem része a KRESZ-nek, az európai terjedése miatt a hazai utazók számára is fontossá vált a jelentésének ismerete.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
A nők vagy a férfiak járnak jobban a magyar nyugdíjrendszerben?

A nők vagy a férfiak járnak jobban a magyar nyugdíjrendszerben?

Érvényesül-e a nyugdíjrendszerben a nemek közötti egyenlőség? A válasz mindenekelőtt attól függ, hogy érvényesül-e a munkaerőpiacon ez az egyenlőség? Egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak-e a nők, vagy ez továbbra sem jellemző? S ha nem jellemző, akkor hogyan hat a nők számára hátrányos kereseti rés a nyugdíjvárományukra? Hogyan befolyásolja a nemek nyugdíjhelyzetét, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, és emiatt özvegyi nyugdíjban jellemzően a nők részesülnek? A demográfiai, a foglalkoztatási és a szabályozási jellemzők alapján a nőknek vagy a férfiaknak kedvezőbb-e a helyzete a magyar nyugdíjrendszerben? Ezekre a kérdésekre keresem a választ.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×