eur:
394.06
usd:
365.26
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

A bibliafordító Károli Gáspárra emlékeztek Vizsolyban

A bibliát magyar nyelve lefordító Károli Gáspárra emlékeztek szombaton, ünnepi istentiszteleten az abaúji Vizsoly református templomában: a református bibliatudós 425 évvel ezelőtt fejezte be a szentírás magyar nyelvre fordítását.

Fekete Károly püspök, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi elnöke igehirdetésében egyebek mellett azt mondta: a vizsolyi Biblia azért született meg, hogy "legyen a mi népünk körében igaz Isten-ismeret, hogy le ne alacsonyodjunk, hanem felemeltessünk, mert csak az igaz Isten-ismeret védhet meg azoktól a félelmetes erőktől, amik ma is körülöttünk vannak..."

Emlékeztetett arra, hogy a vizsolyi templomból egykor ellopták a Károli-bibliát, de visszakerült, mert "az Isten gondoskodik arról, hogy legyenek őrállók..."

Kovács Zsolt Levente, a vizsolyi gyülekezet református lelkipásztora külön köszöntötte Károli Gáspár családjának oldalági leszármazottját, a 90 éves Károli Lászlóné Kovács Ilonát, majd felolvasta Balog Zoltán levelét.

Az emberi erőforrások minisztere egyebek mellett az írta a gyülekezetnek, hogy a reformáció nem egyéb, mint a Bibliában foglalt isteni igének, a kijelentésnek újra és újra való megélése.

Vizsolyban minden magyarok kincsét őrzik nagy odaadással, a mára már hungarikummá lett első teljes magyar Bibliát. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt teljes szövegű magyar nyelvre fordított szentírás, (...) ez az örökség messze túlmutat a magyar reformáció történetén - írta a miniszter.

Levelében kitért arra is, hogy Károli Gáspár bibliafordítása a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének egyik mérföldköve, mai irodalmi nyelvünk megalapozója, olyan alkotás, amely mindnyájunk magyarságtudatának meghatározó eleme.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: a vizsolyi Biblia ma is isteni szó, a fél évezredes reformációval lett nyilvánvalóvá, hogy az egyház feladata az élet minden viszonylatában hirdetni Isten igéjét.

Károli Gáspár a Biblia magyar nyelve fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el, és 1590. július 20-án fejezték be, ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

A hungarikumok sorába ez év januárjában került a vizsolyi Biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is szolgálta, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×