Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina

Minden ötödik felvételiző az ELTE-re szeretett volna bejutni

Hetvenkétezer diák jutott be valamelyik főiskolára, egyetemre, ez kicsit kevesebb, mint tavaly. A felvettek csaknem 70 százaléka állami ösztöndíjas képzésben tanulhat tovább; a legtöbben gazdasági- és műszaki szakokon.

A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezren jutottak be valamelyik főiskolára, egyetemre - ismertette az adatokat a felsőoktatásért felelős államtitkár. Palkovics László hozzátette: nincs lényegi változás a tavalyi számokhoz képest.

"Felsőoktatási szakképzésre 6500 hallgató nyert felvételt, alapképzésre 45 200, osztatlan képzésre 6400, mesterképzésre 14 ezer." - mondta.
A diákok több mint háromnegyede, 55 800 hallgató tanulhat szeptembertől államilag finanszírozott képzésben. Palkovics László megjegyezte: idén ezerszázzal kevesebb diákot vettek fel, ennek demográfiai okai is vannak: csökkent az érettségizők és felvételizők száma is.

Az államtitkár szerint a minimumponthatár megemelése jót tett a rendszernek, úgy tűnik, a hallgatók komolyabban vették a felvételi követelményeket.
A felvett hallgatók közül legtöbben a műszaki-, gazdaságtudományi képzésben tanulnak majd, de továbbra is népszerűek a bölcsészettudományi szakok, a pedagógia, és az informatikai, valamint a jogászképzés.

Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár hangsúlyozta: a jelentkezők fele az első általa megjelölt helyre nyert felvételt. Továbbra is az ELTE a legnépszerűbb, második helyen a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a szegedi-, debreceni-, és pécsi intézmény következik. Maruzsa Zoltán megjegyezte: a számok azt mutatják, hogy sikeres volt a kormány törekvése, hogy bizonyos szakmák felé orientálja a jelentkezőket.

Minden ötödik felvételiző az ELTE-re szeretett volna bejutni, itt volt a rekord: a 492-es ponthatár. Az államilag kevésbé támogatott 16 szakon továbbra is több mint tízezren tanulnak, igaz 87 százalékuk önköltséget fizet.

A maximálisan elérhető 500-ból 492 pont kellett az ELTE angol nyelv és kultúra - német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakára. Gondolhatnánk: mindenki ide akart bejutni, ám ez nem igaz: egyszerűen arról van szó, hogy a néhány jelentkező ilyen magas pontszámokat ért el, és a ponthatár mindig a felvett, legkevesebb pontot elért diák pontszámát jelöli. Éppen ezért az értékeléseknél - a rekordok keresése helyett - érdemes figyelembe venni a hallgatók átlagpontszámát is. Ezért ad torz képet, ha pusztán azt nézzük: több pont kellett a jogi karra való bejutáshoz Pécsre, Győrbe és Debrecenbe, mint az ELTE-re és a Pázmányra. Ez csak annyit jelent, hogy az első helyes jelentkezők között ott senki nem szerepelt alacsonyabb pontszámmal.

A legmagasabb ponthatárokat - ha a legalább 20 főt felvett szakokat vizsgáljuk - a mechatronikai mérnöki, a nemzetközi igazgatási, és vegyészmérnöki szakokon várták el a jelentkezőktől. Ezek között nem szerepel az a 16 szak, amelyen két éve államilag meghatározott minimum ponthatárt jelöltek ki - mondta Maruzsa Zoltán. A helyettes államtitkár hozzátette: továbbra is népszerűek ezek az elsősorban jogi-, kommunikációs és nemzetközi gazdasági területek, noha a hallgatók több mint 80 százaléka csak fizetős helyre jutott be.

Ha az országosan egy-egy szakirányra felvett diákok számát vizsgáljuk, akkor kiderül: a legtöbben gépészmérnökként, mérnökinformatikusként és villamosmérnökként tanulnak majd szeptembertől.

Maruzsa Zoltán az InfoRádió kérdésére elmondta: az idei ponthatárok ismeretében már nyár végén-ősszel folytatják a tárgyalásokat az egyetemekkel, főiskolákkal arról, hogy a frissített szaklista mely képzéseire hány helyet kap egy-egy intézmény. Úgy vélte: nagy vesztesei az idei eljárásnak nincsenek, egy-két vidéki műszaki képzésben nem tudták feltölteni a helyeket, mert itt többen nem érték el az államilag kijelölt minimális, 280 pontos bejutási küszöböt.

Aki nem nyert felvételt egy helyre sem, az augusztus 10-ig adhatja be jelentkezését a pótfelvételire.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×