A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezren jutottak be valamelyik főiskolára, egyetemre - ismertette az adatokat a felsőoktatásért felelős államtitkár. Palkovics László hozzátette: nincs lényegi változás a tavalyi számokhoz képest.

"Felsőoktatási szakképzésre 6500 hallgató nyert felvételt, alapképzésre 45 200, osztatlan képzésre 6400, mesterképzésre 14 ezer." - mondta.
A diákok több mint háromnegyede, 55 800 hallgató tanulhat szeptembertől államilag finanszírozott képzésben. Palkovics László megjegyezte: idén ezerszázzal kevesebb diákot vettek fel, ennek demográfiai okai is vannak: csökkent az érettségizők és felvételizők száma is.

Az államtitkár szerint a minimumponthatár megemelése jót tett a rendszernek, úgy tűnik, a hallgatók komolyabban vették a felvételi követelményeket.
A felvett hallgatók közül legtöbben a műszaki-, gazdaságtudományi képzésben tanulnak majd, de továbbra is népszerűek a bölcsészettudományi szakok, a pedagógia, és az informatikai, valamint a jogászképzés.

Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár hangsúlyozta: a jelentkezők fele az első általa megjelölt helyre nyert felvételt. Továbbra is az ELTE a legnépszerűbb, második helyen a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a szegedi-, debreceni-, és pécsi intézmény következik. Maruzsa Zoltán megjegyezte: a számok azt mutatják, hogy sikeres volt a kormány törekvése, hogy bizonyos szakmák felé orientálja a jelentkezőket.

Minden ötödik felvételiző az ELTE-re szeretett volna bejutni, itt volt a rekord: a 492-es ponthatár. Az államilag kevésbé támogatott 16 szakon továbbra is több mint tízezren tanulnak, igaz 87 százalékuk önköltséget fizet.

A maximálisan elérhető 500-ból 492 pont kellett az ELTE angol nyelv és kultúra - német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakára. Gondolhatnánk: mindenki ide akart bejutni, ám ez nem igaz: egyszerűen arról van szó, hogy a néhány jelentkező ilyen magas pontszámokat ért el, és a ponthatár mindig a felvett, legkevesebb pontot elért diák pontszámát jelöli. Éppen ezért az értékeléseknél - a rekordok keresése helyett - érdemes figyelembe venni a hallgatók átlagpontszámát is. Ezért ad torz képet, ha pusztán azt nézzük: több pont kellett a jogi karra való bejutáshoz Pécsre, Győrbe és Debrecenbe, mint az ELTE-re és a Pázmányra. Ez csak annyit jelent, hogy az első helyes jelentkezők között ott senki nem szerepelt alacsonyabb pontszámmal.

A legmagasabb ponthatárokat - ha a legalább 20 főt felvett szakokat vizsgáljuk - a mechatronikai mérnöki, a nemzetközi igazgatási, és vegyészmérnöki szakokon várták el a jelentkezőktől. Ezek között nem szerepel az a 16 szak, amelyen két éve államilag meghatározott minimum ponthatárt jelöltek ki - mondta Maruzsa Zoltán. A helyettes államtitkár hozzátette: továbbra is népszerűek ezek az elsősorban jogi-, kommunikációs és nemzetközi gazdasági területek, noha a hallgatók több mint 80 százaléka csak fizetős helyre jutott be.

Ha az országosan egy-egy szakirányra felvett diákok számát vizsgáljuk, akkor kiderül: a legtöbben gépészmérnökként, mérnökinformatikusként és villamosmérnökként tanulnak majd szeptembertől.

Maruzsa Zoltán az InfoRádió kérdésére elmondta: az idei ponthatárok ismeretében már nyár végén-ősszel folytatják a tárgyalásokat az egyetemekkel, főiskolákkal arról, hogy a frissített szaklista mely képzéseire hány helyet kap egy-egy intézmény. Úgy vélte: nagy vesztesei az idei eljárásnak nincsenek, egy-két vidéki műszaki képzésben nem tudták feltölteni a helyeket, mert itt többen nem érték el az államilag kijelölt minimális, 280 pontos bejutási küszöböt.

Aki nem nyert felvételt egy helyre sem, az augusztus 10-ig adhatja be jelentkezését a pótfelvételire.