A megállapodás szerint a gyűjteményből csak azok a darabok kerülnek Bernbe, amelyek minden kétséget kizáróan jogosan kerültek a Gurlitt család birtokába, a nagyjából 500 kétes eredetű kép pedig Németországban marad, amíg a tulajdonviszonyokat tisztázzák. Ennek a munkának és az esetlegesen keletkező jogi vitáknak a költségeit a német állam viseli.

Három rendkívül értékes képről - Henri Matisse Ülő nő című portréja, Max Liebermann Két lovas a parton és Carl Spitzweg Muzsikáló pár című alkotásáról - már megállapították, hogy a nácik által rabolt műkincsek közé tartozik, és felkutatták a tulajdonosokat - mondta a szerződés aláírása után tartott tájékoztatón Monika Grütters német kulturális államminiszter, kiemelve, hogy ezeket a képeket a lehető leggyorsabban át is adják a jogos tulajdonosnak.

A Gurlitt-gyűjtemény léte véletlenül vált ismertté 2012-ben, amikor egy adócsalás miatt indított eljárásban házkutatást tartottak Cornelius Gurlittnál, és nagyjából 1300 képre, köztük Pablo Picassótól és Marc Chagalltól származó művekre bukkantak müncheni lakásában. A műgyűjtő valamennyi alkotást az apjától, Hildebrand Gurlittól örökölte.

Cornelius Gurlitt idén májusban bekövetkezett halála előtt néhány hónappal megállapodást kötött a német állammal és Bajorországgal, hozzájárult, hogy a szakértői munkacsoport megvizsgálja az apjától származó művek tulajdonosi hátterét, és vállalta, hogy visszaadja a jogos tulajdonosoknak vagy azok örököseinek az összes alkotást, amelyről megállapítják, hogy nácik rablással, erőszakkal, zsarolással szerezték meg. A hatóságok cserébe feloldották a gyűjtemény zárlatát, de Gurlitt már nem láthatta újra a képeket.

Cornelius Gurlitt visszavonultan élt müncheni lakásában és salzburgi házában - ahol később ugyancsak találtak tisztázatlan eredetű festményeket -, az örökölt gyűjtemény ápolásával foglalkozott, és a képek lefoglalásáig ismeretlen volt a német közéletben. Családot nem alapított, és csak néhány távoli rokona volt, akikkel nemigen tartotta a kapcsolatot.

Végrendeletében a berni Kunstmuseum hagyta a képeket, de a törvény szerinti két örökös egyike - Gurlitt egyik unokatestvére - egy pszichiátriai és egy jogi szakvéleményre hivatkozva kétségbe vonja, hogy a 81 éves korában elhunyt műgyűjtő a végrendelet elkészítése idején birtokában volt a végrendelkezéshez szükséges szellemi képességének, és a müncheni városi bíróság hétfői közleménye szerint bejelentette igényét az örökségre.

Az egymilliárd euró körüli értékűre becsült Gurlitt-örökség ügye így tovább folytatódhat, ha a bíróság jogosnak ismeri el az örökösödési igényt, és hagyatéki eljárást indít.