Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Nyolcmillió forint egy Rippl-Rónai-képért

Sok vételi megbízásos és telefonos licittel, kétharmados elkelési aránnyal zárult a Belvedere Galéria szombati művészeti budapesti aukciója, amelyen a legtöbbet, 8 millió forintot egy Rippl-Rónai-képért adták.

A licitálók csak ritkán mentek a kikiáltás ár fölé, pedig a 155 tételben bőven voltak gyűjtői csemegék, ritkaságok, a műkereskedelemben alig fellelhető darabok.

Rippl-Rónai József fára, olajjal festett kis remekműve, a Hölgyek enteriőrben is csak egy licitlépcsővel lépett feljebb, de így is az est legdrágább képe lett.

A művész öccsét ábrázoló pasztell portrét alapáron, 1,6 millióért vették meg, egy tusrajzát 650 ezerről 850 ezer forintra juttatták. Két pasztell képe visszamaradt.

Többen versenyeztek egy pompás avantgárd képért, Pittner Olivér 1934-es Udvar című olajfestményéért, végül 2 millió forintért kelt el.

Schönberger Armand 1918-ra datált expresszív, kubizáló vásznát a kikiáltási ár kétszereséért, 1,1 millióért szerezte meg a vásárló.

Két licitlépcsős emelkedéssel 1,8 millióért vették meg Jándi Dávid izzó színes lányportréját, 1,6 millióért Csernus Tibor kollázsát, és százezerrel megtoldva, 1,7 millióért Scheiber Hugó kalapos hölgyét.

Csaknem kétszeres árat, 850 ezer forintot adtak Simon János György 1923-as futurizáló utcarészletéért. Uitz Béla és Mund Hugó grafikái, Kandinszkij és Salvador Dali litográfiái is a kikiáltás fölött keltek el.

A milliós kategóriában alapáron vették meg Ferenczy Károly, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Fényes Adolf, Klein József, Kádár Béla, Perlrott Csaba Vilmos egy-egy művét.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×