A könyvek restaurálásával és konzerválásával foglalkozó központi intézetet (ICPAL) 1938-ban alapították, ez a különböző szakágakat összefogó intézmény a maga nemében az első volt a világon - mondta el az AFP-nek Marina Bicchieri, a kémiai részleg vezetője.

Az ICPAL véleményét kikérik minden "könyves" probléma tekintetében, így történt ez Leonardo da Vinci egyik könyvlapra festett képének azonosításánál, a Vatikán könyveinek és archívumának restaurálásánál és valahányszor különleges szaktudásra volt szükség.

"A legnagyobb problémákat a víz, a meleg, a por és a rovarok okozzák, bizonyos baktériumok pedig még a könyvtárakban is elszaporodhatnak" - magyarázta el Flavia Pinzari, a biológiai részleg vezetője.

Az intézeten belül külön kiállítás mutatja be, hogy milyen károk érhetik a könyveket: termeszek rágnak ki bennük valóságos üregeket, másokat gombák vagy patkányok "falnak fel", de az is előfordul, hogy puskagolyó vagy más lövedék lyukasztja ki a kötetet.

"A legutóbbi toszkániai árvíz után a helyi hatóságok kértek segítséget elöntött archívumuk mentéséhez" - mondta el Pinzari asszony. Az intézet azt tanácsolta, hogy fagyasszák le a könyveket, mert így meg lehet akadályozni, hogy a víz feloldja a tintát és hogy a mikroorganizmusok elszaporodjanak. A következő lépés a víz elpárologtatása volt, így el lehet kerülni a könyvek további rongálódását.

A könyvklinikán vegyészek, biológusok, irodalmi szakértők és a hagyományos könyvkötészeti technika mesterei dolgoznak együtt, hogy helyreállítsák a megrongálódott papír- vagy pergamenoldalakat és visszaillesszék helyükre a régi kéziratok miniatúráit.

Eszközeik között egyaránt megtalálni az elektron-mikroszkópot, a csipeszeket, a régi nyomtatópréseket és a papír mesterséges "öregítésére" szolgáló eszközöket.

"Régi, egyes esetekben éppenséggel a középkorból származó recepteket is felhasználunk a színek és bizonyos tinták pontos előállítása érdekében. A Holt-tengeri tekercsek vizsgálata során olyan tintát is felfedeztünk, amelyhez egyebek között vért is felhasználtak" - mondta el Pinzari asszony.

Signora Bicchieri és a vegyi laboratórium egyik munkatársnője ezt követően saját vérének hozzáadásával készített tintát, hogy tanulmányozzák annak különböző jellemzőit.

A könyvklinika olaszországi és külföldi cégekkel együttműködve készít különböző típusú pergameneket, és többek között Japán segítségével állít elő a megrongált lapok "újjáépítésére" szolgáló különleges papírt.

Egy restaurátornő az Aldo Moro néhai olasz miniszterelnök egyik utolsó levelének sarkán lévő lyukba illeszt be egy parányi japán papírdarabkát az intézetben gyártott különleges filmlemez segítségével. Ezzel a technikával tanulmányozzák a Vörös Brigádok terroristái által elrabolt olasz kormányfő által kivégzése előtt írt, megrongálódott utolsó leveleit.

"A könyv nem szereti a mozgást, az utazást. Alkalmazkodik környezetéhez akkor is, ha az nem eszményi, de a hőmérséklet és a nedvesség változása, illetve maga a használat igen gyakran kárt okoz benne" - mondja Bicchieri asszony, aki úgy beszél ezekről a dokumentumokról, mintha saját gyermekeiről lenne szó.

"Még a legrégibb könyveket is azért írták, hogy olvassák őket. Meg kell tehát találnunk a helyes középutat a könyvek tanulmányozása és megőrzése között" - fűzi hozzá.

Az intézet két éve külön iskolát hozott létre a restaurátorok számára. Az ötéves elméleti és gyakorlati képzés után maguk is önálló mestereivé válhatnak ennek a különleges könyves szakmának.