Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Mikor mosolyog Mona Lisa?

Ismét megfejtette valaki Mona Lisa mosolyát: egy osztrák pszichológus állítja, hogy a rejtélyes nő példaképeként emlegetett Mona Lisa csak akkor tűnik mosolygósnak, ha a szemébe nézünk.

Florian Hutzler salzburgi kutató feltételezése alapján Leonardo da Vinci különleges technikával festette meg a képet: ha nem Mona Lisa szemébe néz valaki, hanem az ajkait figyeli, akkor az agy semlegesnek érzékeli arckifejezését.

Ezt a tézis korábban Margaret S. Livingstone amerikai pszichológus, a Harvard Egyetem orvosi karának munkatársa fogalmazta meg, Hutzler az elméletet gyakorlati vizsgálatokkal támasztotta alá.

Az osztrák pszichológus komputerprogrammal elemezte a Mona Lisa-hatást. A kutatásában részt vevők száz fiatal nő portréját nézték végig. Hutzler speciális kamera segítségével követte nyomon szemmozgásukat. Amikor a tesztalanyok a portrékon megjelenített nők szemébe néztek, mosolyt láttak az arcukon. Akkor, amikor szájukra tévedtek a tekintetük, a kutatók észrevétlenül semlegesre cserélték a mosolyra görbülő ajkakat - mindebből azonban a résztvevők semmit sem észleltek, és még akkor is rejtélyes mosolyról beszéltek, amikor nem láthattak mosolyt a nők arcán.

Florian Hutzler ezzel megerősítettnek látja, hogy Mona Lisa mosolyának titka a szemekben - vagy még inkább a szemlélők agyában - rejlik. "Most már kicsivel jobban tudjuk, mit csinált a festő, de még mindig nem fejtettük meg teljesen Mona Lisa mosolyát" - fogalmazott a Salzburgi Egyetem tanára.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×