Infostart.hu
eur:
388.84
usd:
336.97
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Kívánságok csapdájában

Bűbájos és egyben hátborzongató mesében lehet része azoknak, akik megnézik Henry Selick legújabb animációs filmjét, a Coraline és a titkos ajtót. Selick nevét a hazai közönség a Karácsonyi lidércnyomás rendezőjeként ismerhette meg.

A történet a szüleivel elégedetlen kislány, Coraline Jones körül forog. A Jones család épp elfoglalja új otthonát, a Pink palotát de a kis Coraline nem látja élénk színben a helyzetet. Szülei munkájukba temetkeznek és nemigen foglalkoznak vele. Jobb híjján nekilát felfedezni az új otthont. A ház mintha csak az ő kívánságát leste volna új, és izgalmakkal teli világot tár elé egy aprócska ajtó mögött.

Ez a helyzet ismerős lehet a Karácsonyi lidércnyomásból is. A főszereplő ott is egy ajtó mögött leli meg az áhított újdonságot. Míg azonban Jack Skellington a Karácsonyt fedezi fel, Coraline egy furcsa, gombszeműek lakta párhuzamos valóságot talál a nappaliban rejlő ajtócska mögött. Ebben a másik világban a kékhajú Coraline minden vágya teljesül, mégis minden szép és jó ellenére az álomvilág kísérteties felhangja is egyre nagyobb hangsúlyt kap.

A film minden meseszerűsége ellenére magábanhordozza a fájdalmat, a megjelenített érzelmekkel könnyen azonosulhat bárki és a történet előrehaladtával azon kaphatja magát a néző, hogy legszívesebben nevelési tanácsokkal látná el Coraline szüleit. A feszültség feloldásáért azonban a kislánynak magának kell megküzdenie az alternatív valóság gonosz mostohájával, mi csak drukkolhatunk, hogy sikerrel járjon.

Az animációs film képi megvalósítása hibátlan. Az élénk színek vidámsága erős kontrasztot ad a fekete-fehér tónusú részek borús-ijesztő jeleneteinek. A zene remekül illeszkedik az események hangulatához és a karakterek bolondériái megkapóan kedvesek. A film egyes részei kisgyerekeknek talán ijesztőek, a szülőknek kicsit gyermetegek, de a megvalósítás és a hangulat miatt mindenképp megér egy mozijegyet.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×