Nagyon egyszerű, a megtiszteltetés és az öröm keveréke egy kicsit lebénított. Ez egy olyan ünnepélyes alkalom, amikor a lámpaláz indokolt.

A színészi játék nem adott okot önnek lámpalázra?

Hála istennek engem ez egész pályám alatt elkerült. Nem ismerem a lámpalázat, mert Tímár József mellett tanultam, aki minden idők legnagyobb magyar színésze volt. Õ tanított meg arra, hogy a színjátszás egy játék. Örömteli boldogító játék.

A mai napig aktív színészként éli mindennapjait. Erre is azért képes, mert a munkáját játéknak tekinti?

Ahányszor bemegyek az én szeretett színházamba, én mér nagyon boldog vagyok.

Utolsó forgatása ismét Jumurdzsákhoz kapcsolódott.

Egy videojáték készült a történetből, de hogy pontosan micsoda, azt inkább a lányomtól kellene megkérdezni. Õ ehhez jobban ért, mint én. A szerepet egyébként ekkor alakítottam harmadszor, és a legszebb filmemlékem is az Egri csillagok 1968-as forgatásához kötődik. Másodszor akkor játszottam el a szerepet, amikor Sebestyén Márta társaságában a Nagy könyv című produkció egyik darabjában szerepelten. Ebben a változatban győztek az egriek.

Ezek szerint nem zavarja, hogy ennyire azonosították a figurával.

Egyáltalán nem. Annyira szerettem a szerepet, hogy boldogan vállaltam a tovább felkéréseket is.

Folyamatosan játszik. Milyen feladatok várnak önre szeptembertől?

Nem tudom, nem szoktam érdeklődni az új lehetőségekről. Ahogy esik úgy puffan. Jelenleg két darabban játszom a Vígszínházban, és egyelőre nincs szó újabb szerepről. Hála istennek mindkettőben szép sikerem van.

Mik a jövőbeli tervei?

Erre nem tudok felelni. Optimista vagyok, és bízok benne, hogy egy ideig még aktív tagja lehetek színházamnak. De nem nézem türelmetlenül a próbatáblát. Soha nem voltak szerepálmaim, de amit elképzeltem magamnak, az mindig teljesült. Én ezzel elégedett vagyok.