A tüntetések az elmúlt hetek legfőbb politikai témájává váltak Franciaországban, és ezt a jövő tavaszi elnökválasztásra készülő pártok, politikai erők próbálják is valamilyen módon kihasználni.

Emmanuel Macron elnöknek erre nemigen van lehetősége, hiszen két ciklus után ő már nem indulhat, de az talán fontos lehet a számára is, hogy ne egy közrendjében és közbiztonságában megrendült országot hagyjon az utódjára.

Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense szerint kezd körvonalazódni a pártok viszonya a politikai megmozdulásokhoz, társadalmi folyamatokhoz. E viszonyulások tükrözik azt a logikát, hogy miből szeretnének politikai tőkét kovácsolni az elnökválasztásra, legyen szó akár az erőszak részéből, akár a szakpolitikai részéből, akár bármely társadalmi vonatkozásából. És e tekintetben a pártok között nagy a változatosság – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, példákat is említve.

• A centrista, Macron-féle kormányzó pártnak, amelynek Gabriel Attal a jelöltje az elnökválasztásokra, nincs határozott válasza a tüntetéssorozatra, mintha meg sem próbálná ez a jobbközép felvenni a vezető szerepet a mozgalom felett és kezelni a helyzetet.
• A szélsőbaloldalon több résztvevő van, de a kommunista párt mellett kiemelkedik az Engedetlen Franciaország vezére, Jean-Luc Mélenchon, aki személyesen részt vesz a megmozduláson és ünnepelve fogadták a diákok.

Szűcs Anita szerint most az történik, hogy a tüntetés hasznát több szinten is igyekszik realizálni az Engedetlen Franciaország, ennek is köszönető, hogy a pártelnök közvetlenül is esélyessé vált arra, hogy az elnökválasztás második, döntő fordulójába jusson Marine Le Pen-nel együtt.

A párt programjában vannak is ígéretek célzottan a fiatalok számára,

• 16 éves kortól lehetne szavazni
• ingyenes felsőoktatás,

így nem is véletlen, hogy ő a legnépszerűbb a fiatalok körében. A 18-24 évesek, illetve a középiskolások körében elsöprő a támogatottsága.

„De amiért azt mondom, hogy nem teljesen opportunista ez a program, az pontosan az, hogy ő visszanyúl a régi köztársasági értékekhez, és annak a kommunikációját vállalja fel, hogy visszaállítják a közoktatás tekintélyét, megoldják a közoktatás minden problémáját, és közben célzottan beszél a fiatalsághoz, ami azért izgalmas kérdés, mert a fiatalok azok, akik szavazói magatartásáról keveset lehetett tudni a két Macron-ciklus alatt. Ez

a 24 év alatti korosztály és a középiskolások teljesen elvesztették a bizalmukat a képviseleti rendszerben,

tehát az intézményi demokratikus folyamatokban, és ők azt gondolják, hogy ezzel a választási rendszerrel különösebben nem lehet beleszólni abba, hogy milyen lesz az élet a jövőben, tehát ha van kérdés, azt ki kell venni az utcára. És Mélanchon ezt erősíti, azt a bizalmi válságot, ami kialakult” – nyomatékosította az Arénában Szűcs Anita, megjegyezve, hogy ő az egyetlen, aki a kampányban meg tudja szólítani a fiatalokat.

A francia társadalom egészében ugyanakkor Mélanchon nagyon megosztó. A Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés arra építette eddig a kampányait, hogy azért akar hatalomra kerülni, hogy a szélsőbal előretörését és mindent, amit azzal jár, megelőzzék és megvédjék a francia vívmányokat. Most már a középoldalon is látnak ilyesmit, Macronnál is megjelenik, hogy Mélanchon komoly fenyegetést jelent.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább megtekintheti, elolvashatja.