Az orosz gáz Európai Unió területére való behozatalának a tilalmát rendelte el az EU, importtilalmat vezetett be mindennemű orosz vagy orosz származékú gáz vonatkozásában.

Nagyon fontos rögzíteni, hogy egy uniós rendeletről van szó, ami azt jelenti, hogy közvetlenül hatályos és alkalmazandó az unió tagállamaiban, tehát nem szükséges az egyes tagállamok részéről külön implementáció, és ez a rendelet már hatályban van idén március 18-tól – mondta Kovács Norbert energetikai szakjogász az InfoRádióban.

Mint fogalmazott, a döntés szankciós jellegű intézkedés, ugyanakkor a hivatalos indoklás és a jogi implementáció egyértelműen energiapolitikai, tehát

az orosz gázfüggőség csökkentése, az EU ellátásbiztonságának a növelése, illetve a stratégiai kockázatkezelés és a diverzifikálás volt a hivatalos indoka és célja.

Okulva a 2022-es eseményekből, illetve a háború kitörése körüli eseményt követően bekövetkezett energiaválságra reagált így az Európai Unió – fogalmazott.

A kérdésre, hogy milyen lépésekben vezetik be ezt a tilalmat, és a magyar ellátás szempontjából melyik határidő a legfontosabb, azt mondta: ez a rendelet már hatályban van, közvetlenül alkalmazandó, ugyanakkor a rendelet maga tartalmaz átmeneti szabályokat azon szerződések vonatkozásában, amelyeket a rendelet hatálybalépése előtt, illetve 2025. június 17 előtt kötöttek meg.

A rendelet egyébként nemcsak a vezetékes gázra, hanem az LNG típusú földgázra is kiterjed,

és attól függően, hogy a rövid- vagy hosszú távú szerződésekről beszélünk, attól függően tartalmaz átmeneti rendelkezéseket.

A magyar szabályozás szempontjából a legfontosabb a hosszú távú vezetékes szerződésre vonatkozó átmeneti szabály, és a főszabály szerint

Magyarországra 2027. szeptember 30-ig lehet behozni ezen a vezetéken orosz vagy orosz származású gázt, ezt követően már nem.

Tehát a hosszú távú vezetékes importszerződéseknél van közel egy évnyi átmeneti idő. De a szakjogász mégis arra figyelmeztet, hogy már most lépniük kell a gázt vásárló vállalkozásoknak, önkormányzatoknak és intézményeknek.

Mint az InfoRádióban fogalmazott, a gázpiacon alapvetően kettő szintű szerződéses rendszer van:

• Az úgynevezett upstream szerződéses rendszer az importőr vagy nagykereskedő, és a külföldi forrás közötti szerződéses rendszer. Magyarországon praktikusan az MVM és a Gazprom közötti szerződésre kell gondolni, ez az upstream szerződéses rendszer.
• A downstream szerződéses rendszer pedig egy adott intézmény, önkormányzat vagy vállalkozás, és az ő kereskedője, úgymond kiskereskedője közötti szerződés.

A jelenlegi uniós szabályozás az upstream szerződéses rendszert érinti, tehát az importőr vagy nagykereskedő és a külföldi forrás közötti behozatali szerződéseket. Ami miatt azonban már most figyelnie kell egy vállalkozásnak, egy önkormányzatnak vagy egy intézménynek, az az, mert

a földgázt hagyományosan a jövőre vonatkozóan szerzik be, és lehet, valaki akár már 2028-as évre vonatkozóan is szerez be földgázt.

Ez döntés kérdése, de nagyon figyelni kell arra, hogy a beszerzési eljárás során a 2027. szeptember 30-át követő időszakra vonatkozóan egyértelműen tisztázva legyen, hogy az orosz forrás esetleges kiesésének következményeit hogyan és miként kezelik a felek, illetve mely fél kockázati körébe tartozik egy-egy ilyen esetleges forráskiesés – mondta.

„Egy gyakorlati példára lefordítva, ha egy önkormányzat fix áron leköti a gázt 2027 végéig, de a kereskedő később csak drágábban tudja azt beszerezni, és hagyományos értelemben vett fix áras szerződésről beszélünk, akkor ez a kereskedő kockázatába esik. Az ő fő kötelezettsége a földgáz beszerzése és értékesítése a fogyasztó felé” – magyarázta a szakértő.

A kérdésre, hogy vis maiorra, vagyis elháríthatatlan külső körülményre hivatkozhat-e a kereskedő, azt mondta: „természetesen hivatkozhat, sőt tapasztalataim szerint ilyen esetben, amikor a beszerzési forrás megdrágul, vagy ne adj' Isten nem köti le kellő időben, akkor mindenfélére szoktak hivatkozni, akár vis maiorra is hivatkozhatnak. Az más kérdés, hogy ez a jogi érvelés a bíróságon megáll-e” – fogalmazott. A konkrét esetben, ha vis maiorra hivatkozna egy kereskedő, akkor azért tudjuk, hogy a vis maior egy előre nem látható rendkívüli esemény. De

ez a rendelet már ma is hatályban van, tehát elég nehéz alappal azt állítani, hogy nem előre látható egy 2027-es őszi vagy téli forráskiesés.

„Ugyanakkor nem szeretném azt állítani, hogy egy ettől független jogi vagy fizikai vagy geopolitikai eseményen alapuló forráskiesés ne lehetne előre nem látható, vagy ne lehetne vis maior. De a tárgyban lévő uniós szabályozás, ez a bizonyos orosz importtilalom, ezt előre nem láthatónak nem lehet majd nevezni” – fogalmazott.

A kérdésre, hogy mi a helyzet, ha közbeszerzés keretében vásárol valaki gázt, elmondta: a közbeszerzésnek van egy olyan sajátossága, hogy alaposan elő kell készíteni, és egy utólag bekövetkezett esemény szerződésmódosítás útján jóval szűkebben kezelhető, illetve a közbeszerzési törvény meghatározza, hogy mely esetekben van lehetőség a módosításra. Magyarra lefordítva: amíg mondjuk egy cég tárgyalhat a szerződéskötést követően is a kereskedővel a szerződésmódosításról vagy a kockázatkezelésről, árnövekményről, és szabadon megállapodhatnak, addig

közbeszerzés esetén ez a megállapodás, illetve a szerződésmódosítás lehetőségei jóval korlátozottabbak.

Tehát ha valaki már most egy 2027. szeptember 30-án túlnyúló intervallumra köt földgázbeszerzési szerződést, akkor gondolja végig a szerződés készítésénél ezt a kockázatot is, hogy ha a nyertes kereskedője ne adj' Isten utólag elesik a beszerzési forrásától, vagy azt netán máshonnan drágábban tudja beszerezni. A szerződésben erről már az előkészítés körében egyértelműen rendelkezni kell – mondta el Kovács Norbert energetikai szakjogász az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.