A Közel-Keletért felelős amerikai katonai irányítási törzs közösségi médiában megjelent közleménye szerint az amerikai erők „erőteljes csapások sorozatát indították el, hogy kemény árat fizettessenek Iránnal”, amiért nemzetközi vízi útvonalon haladó kereskedelmi hajókat támadott meg.

„Az Egyesült Államok által végrehajtott csapások válaszul szolgálnak három, a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajó elleni iráni támadásokért” – indokolta a Centcom a műveletet, hozzátéve, hogy az iráni agresszió világos megsértése a tűzszünetnek.

Iránból származó jelentések szerint helyi idő szerint szerdán hajnalban erőteljes robbanások rázták meg az ország egyes déli részeit.

Kedden Szaúd-Arábia és Bahrein két hajó elleni iráni támadást ítélt el hivatalosan, miután találat ért egy szaúdi és egy katari zászló alatt közlekedő tankert.

Irán kedden hivatalosan közölte az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel, hogy

a Hormuzi-szoros egyes részeit saját felségvizének tekinti.

„A Hormuzi-szoros vizei részben egybeesnek az Iráni Iszlám Köztársaság felségvizével” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a nemzetközi jog alapján egy ország szuverenitást élvez és joghatóságot gyakorol saját területéhez tartozó tengerszakasz felett.

A bejelentésből nem derül ki, hogy Teherán a Hormuzi-szoros mely részeire vonatkozóan jelentett be igényt.

Mindezek után az Egyesült Államok bejelentette, hogy visszavonja az Irán számára a kőolajra vonatkozóan adott átmeneti szankciómentességet a két ország közötti megállapodás megsértése miatt. Amerikai tisztségviselők közölték: az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonok Ellenőrzéséért Felelős Irodája (OFAC) visszahelyezi Iránt a szankciós listára a hétfői és keddi, kereskedelmi hajókat ért támadások miatt.

„Ahogy Donald Trump elnök és az adminisztráció többször megerősítette,

az Iránnal érvényben lévő egyetértési nyilatkozat teljes mértékben teljesítményalapú, azaz Irán csak akkor húzhat belőle hasznot, amennyiben megfelelő magatartást tanúsít”

– fogalmazott az illetékes a washingtoni lépést indokolva, hozzátéve, hogy „Irán cselekedetei a szorosban teljes mértékben elfogadhatatlanok az Egyesült Államok számára, és következményekkel járnak”.

Az Irán számára adott mentesség a kőolajeladásokra vonatkozó szankciók alól része volt az Egyesült Államokkal kötött egyetértési megállapodásnak, amelynek értelmében 60 napos tárgyalási szakasz kezdődött egy átfogó békemegállapodás érdekében. Az egyezség keretében mindkét fél vállalta, hogy megállít minden katonai műveletet, és Irán kötelezettséget vállalt a Hormuzi-szoros akadálytalan megnyitására, és ennek fejében kapott felmentést bizonyos olajszankciók alól és juthat hozzá bizonyos befagyasztott vagyonelemekhez.

Hétfőn és kedden egy szaúdi és egy katari tankert ért iráni találat, valamint a brit tengeri kereskedelmi szervezet egy harmadik hajó elleni támadásról is hírt adott.

Irán katonai vezetése „elsöprő erejű” válaszcsapásokat helyezett kilátásba arra az amerikai támadásra, amelyet Irán déli részénél intéztek az éjszaka több mint 80 célpont ellen.

Az iráni katonai főparancsnokság az amerikai „válaszcsapást” követően Washington lépéseit nevezte „kirívó agressziónak”, és kemény válasszal fenyegetőzött, hangoztatva azt is, hogy nem enged amerikai beavatkozást a szorosban zajló forgalom irányításába.

Később az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy mintegy 85 amerikai katonai célpontra mért csapást szerdán Kuvaitban és Bahreinben, illetve lelőtt egy MQ-9-es amerikai drónt. Kuvaitban és Bahreinben megszólaltak a légvédelmi szirénák. A kuvaiti hadsereg azt közölte, hogy légvédelme „ellenséges” rakéta- és dróntámadás alatt áll.