Infostart.hu
eur:
360.79
usd:
315.82
bux:
141514.01
2026. július 20. hétfő Illés
A köztársasági elnök hivatala, a Sándor-palota épülete 2026. május 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ismét a várba vonulnak az ellenzéki tüntetők

Újabb jobboldali demonstrációt tartanak a fővárosban. A Sándor-palota előtt rendeznek szimpátiatüntetést azon közjogi méltóságok és állami intézményvezetők mellett, akiknek távozását Magyar Péter miniszterelnök követeli.

Az mno.hu szerint a demonstráció ötlete azt követően fogalmazódott meg, hogy a Tisza Párt elnöke ultimátumot adott több állami tisztségviselőnek, május 31-ig követelve lemondásukat.

Mivel a vezetők hivatalukban maradtak, Magyar Péter bejelentette, hogy az Alaptörvény módosításával indítanak eljárást Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítására.

Az érintett állami intézmények vezetői jelezték: mandátumukat a hatályos jogszabályok szerint kitöltik, az államfő pedig a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte a kialakult helyzetben. Az eseményt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is támogatásáról biztosította közösségi oldalán.

A rendezvényen beszédet mond Teleki Béla, a CitizenGO magyarországi vezetője, Kurucz Dániel, a KözTér főszerkesztője, Kohán Mátyás, a Mandiner rovatvezető-helyettese, valamint Skrabski Fruzsina.

Szabó László főszervező hangsúlyozta, az állami tisztségek mandátumának választási ciklusokon túlmutató jellege biztosítja a stabilitást. Figyelmeztetett: ha a politika nyomásgyakorlással lemondásra kényszeríthetné a közjogi méltóságokat, az veszélyes precedenst teremtene a jövőbeni kormányok számára is.

Hack Péter jogászprofesszor szerint a kormányfő részéről nem hangoztak el megalapozott közjogi érvek az elmozdítás mellett. Rámutatott, hogy az államfő választása 1990 óta ugyanazon szabályok szerint történt, és bár egy új parlamenti többség technikailag módosíthatja a szabályokat, az idő előtti politikai elmozdítás súlyos és hosszú távú károkat okoz a jogállami normákban.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász emlékeztetett, hogy politikai nyomásgyakorlásra volt már példa a magyar történelemben – 1992-ben Göncz Árpádot is lemondásra szólították fel a Kossuth téren –, azonban a közjogi kereteket a társadalmi nyomás sem írhatja felül, a megbízatás csak törvényes eljárással szűnhet meg.

A Magyar Péter által lemondásra felszólított állami vezetők listája

  • Sulyok Tamás – köztársasági elnök
  • Varga Zs. András – a Kúria elnöke
  • Nagy Gábor Bálint – legfőbb ügyész
  • Windisch László – az Állami Számvevőszék elnöke
  • Koltay András – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke
  • Polt Péter – az Alkotmánybíróság elnöke
  • Rigó Csaba Balázs – a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
  • Péterfalvi Attila – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt az Országgyűlésben: most átmeneti köztársasági elnököt választunk

Magyar Péter napirend előtt az Országgyűlésben: most átmeneti köztársasági elnököt választunk

Először beszélt Sulyok Tamás államfői mandátumának megszűnése óta a parlamentben a kormányfő, aki „Az igazi magyar érdek” címmel szólalt fel napirend előtt. Ősszel megindul az alkotmányozási folyamat, de előtte most egy átmeneti köztársasági elnököt kell választani – mondta Magyar Péter, aki arról is beszélt: vizsgálni fogják Szijjártó Péter és a BYD-nek juttatott állami százmilliárdok történetét. Hangsúlyozta: adókat törölnek el, és kétszeresére emelik a nagy szennyező cégekre kiróható bírságokat.
Célegyenesben az év energetikai projektje, és sokat nyerhet rajta Magyarország

Célegyenesben az év energetikai projektje, és sokat nyerhet rajta Magyarország

Fontos állomásához ért az európai villamosenergia-piac és -rendszer egységesülési folyamata, aminek hatásai ősztől Magyarországon is érezhetővé válhatnak. Az elmúlt időszakban ugyanis érdemi előrelépések történtek az úgynevezett MARI és PICASSO platformokhoz, vagyis az egységes európai kiegyenlítőenergia-piacokhoz történő csatlakozás folyamatában. Az év energetikai projektje alapvetően alakíthatja át Magyarország villamosenergia-piacát is, közvetlenül érintve a hazai árakat, a hálózati stabilitást és a piaci szereplőket. Az októberi csatlakozástól számos közvetlen gazdasági és technikai hatás várható, többnyire pozitív előjellel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×