A német főváros délnyugati részének lakói szombat hajnaltól a maga nemében példa nélküli megpróbáltatáson mentek keresztül, a mostani ugyanis Berlin háború utáni történetének leghosszabb áramkimaradása volt. Több mint 45 ezer háztartás napokra villanyáram nélkül maradt, és több mint kétezer kulcsfontosságú ipari intézményekben, és nem utolsósorban a kórházakban és az idősotthonokban is áramszünet volt. Számos lakost különböző menhelyeken kellett ideiglenesen elhelyezni, akik a hírek szerint fokozatosan térhettek vissza otthonaikba.

A villamosenergiai hálózat üzemeltetője szerint szerda délelőttre normalizálódott a helyzet, azaz egy nappal korábban, mint azt ígérték.

Az öt nap így is keserű rekordot döntött.

Kai Wegner, az önálló tartománynak számító Berlin kormányzó kereszténydemokrata polgármestere szerint az áramszünet összesen 100 ezer embert érintett.

Szerda délután megerősítették azt is, hogy a történtekért,

a Steglitz-Zehelndorf kerületben található kábelhíd elleni támadás okozta áramszünetért egy szélsőbaloldalinak minősített szervezet, az úgynevezett Vulkán-csoport vállalta a felelősséget,

mégpedig egy állítólagos beismerő levélben. A csoport ebben az állította, hogy az akció tényleges célja a fosszilis energia elleni tiltakozás volt.

A támadás ügyében kezdetben a berlini főügyészség indított vizsgálatot, míg a híradások szerint egy nappal ezelőtt a nyomozást a terrorcselekmények ügyében is illetékes szövetségi ügyészség (Bundesanwaltschaft) vette át. A hatóság szerint fennáll az ország alkotmányos rendje elleni szabotázs, a terrorszervezeti tagság, a gyújtogatás és közüzem működése megzavarásának gyanúja.

A ZDF ugyanakkor utalt arra is, hogy a Vulkán-csoport az elmúlt években úgymond keveset hallatott magáról, ezért a nyomozást „szélesebb körre” is kiterjesztik. A hírek szerint több hasonló csoport is létezik.

A német iparvállalatok szövetsége (BDI) az eset kapcsán a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények fokozottabb védelmét sürgette.

Az energiaellátás, a logisztika és a kommunikáció terén már hosszú ideje tapasztalni hibrid fenyegetéseket és célzott támadásokat, amelyek gazdaságunk gerincét érintik – nyilatkozta egy nappal ezelőtt a BDI helyettes vezetője. A politikusok nem érzik, hogy milyen sürgős szükség lenne megfelelő választ adni ezekre az erősödő fenyegetésekre – jelentette ki.

A legfrissebb híradások szerint a kormányzó polgármester mindezt a történtek után elismerte, és a „válaszokra” ígéretet tett.

A Német Vöröskereszt (DRK) a rendkívüli viszontagságokat okozta többnapos áramszünet kapcsán a katasztrófavédelmi rendszer hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A szervezet elnöke bírálta a polgári védelembe történő befektetések hiányát.

Az áramkimaradás bizonyította mennyire sebezhető a kritikus infrastruktúra, illetve milyen fontos a lakosság védelme – jelentette ki Hermann Gröhe. Az elnök szerint valójában túl szűk látókörű a kizárólag katonai szempontokra történő összpontosítás. A polgári védelem és a katasztrófaelhárítás társadalmi ellenálló képesség központi eleme és az állami közszolgáltatások része – hangsúlyozta.