Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Karol Nawrocki megválasztott lengyel elnök hivatali esküt tesz felesége, Marta Nawrocka mellett a varsói parlamentben 2025. augusztus 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Illés Pál Attila: sokat elárul az új lengyel elnök első száz hivatali napja

Brüsszel helyett inkább Washington felé fordulás, hűvösebb viszony Ukrajnával – ezekről beszélt az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, aki szerint elsősorban belpolitikai oka van annak, hogy Karol Nawrocki lengyel elnök lemondta szerdára tervezett találkozóját a magyar miniszterelnökkel.

„A jelenlegi lengyel kormány vezetője, Donald Tusk jól ismert politikus, aki korábban az Európai Tanács elnöke, utána pedig az Európai Néppárt elnöke volt, és egy olyan személynek, aki Brüsszelben játszott fontos szerepet, nem is lehet más külpolitikája, mint az európai politika erősítése és hangsúlyozása” – mondta az InfoRádióban Illés Pál Attila, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Karol Nawrocki nem ez a politikos, az EU politikáját erősíti és hangoztatja Lengyelországban, hanem azt, ami általában a jobboldali kormányoknak, pártoknak fontos: ez többek között az amerikai politika – szögezte le a kutató. Mint mondta,

az Amerikai Egyesült Államok nem csak a jobboldali kormányok és pártok számára fontos, hanem Lengyelország egésze számára jelentős volt a rendszerváltást követő több mint 3 évtizedben, ugyanis egy olyan támogatót kerestek, aki képes garantálni és támogatni az ország függetlenségét.

De van egy másik terület is, ami nem csak a lengyel jobboldalnak, hanem összességében Lengyelországnak és a lengyel kormányoknak a politikájában fontos szerepet játszik: a keleti politika – jelentette ki Illés Pál Attila. Ebben a keleti politikában nagyon fontos szerepet játszott Ukrajna, tette hozzá. Mind a jobb, mind pedig a baloldal számára fontos volt, hogy Ukrajna győztesen kerüljön ki a 2022-ben kitört orosz-ukrán háborúból, ám ez megváltozott az elmúlt egy év során azzal, hogy megjelentek olyan pártok a lengyel közéletben – például a Konföderáció –, amik más álláspontot képviseltek, és rákényszerítették ezt az álláspontot az előválasztási kampány során a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjére, Karol Nawrockira is.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a lengyel köztársasági elnök a beiktatását követően tett néhány olyan lépést, ami ebbe az irányba mutatott, például, hogy nem hosszabbította meg a Lengyelországba menekült ukránok szociális támogatását, csak azokét, akik munkát vállaltak, adót fizetnek. A másik fontos dolog, hogy még nem látogatott el Ukrajnába – tette hozzá.

Karol Nawrocki először az Egyesült Államokba és a Vatikánba utazott, járt több szomszédos országban, valamint az elmúlt hónapokban a visegrádi országokat keresi fel – mindez sokat elárul a külpolitikájáról.

A szakértő szerint annak, hogy a lengyel államfő lemondta az Orbán Viktorral tervezett találkozóját, miután a magyar miniszterelnök nemrég Moszkvában járt, belpolitikai oka van. Annak, szeptemberben orosz drónok repültek be Lengyelországba, illetve novemberben egy újabb, állítólagos orosz akció történt a Varsó-Lublin vasútvonalon, komoly visszhangja lett, és az események utáni felfokozott hangulatban jelentősen megnőtt a kormányfő és a kormányzó párt, a Polgári Koalíció támogatottsága.

Illés Pál Attila elmondta, az új köztársasági elnök lett a bel- és külpolitikában egyaránt Donald Tusk leghatározottabb, legkarakteresebb kihívója, és ebben a most kibontakozó helyzetben – amikor remélhetőleg a háborús felek a béketárgyalások végfázisa felé közelítenek –,

a Lengyelországban uralkodó oroszellenes hangulat, és a kormány által Karol Nawrockire helyezett nyomás mellett az államfő környezete úgy gondolhatta, most nem engedhet meg magának egy olyan találkozót Magyarországon, amikor Orbán Viktor alig pár nappal korábban járt az orosz fővárosban.

A vezető kutató kijelentette, nem tudja elképzelni, hogy ebben a helyzetben, amikor a PiS jelöltje lett Lengyelország köztársasági elnöke, továbbra is csak „takaréklángon” működne tovább a V4 szövetség, reményei szerint az együttműködés erősödni fog. De nem csak Karol Nawrockival, hanem a kormánnyal is, mert vannak olyan kérdések, amik kapcsán a lengyel és a magyar kormány igenis tudna tárgyalni egymással, például a migránskérdésben vagy a következő 7 éves költségvetésben. Hasonló álláspontot képvisel Donald Tusk és Orbán Viktor – tette hozzá.

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa kijelentette, sok olyan pont van, amiben a két kormányfő meg fogja találni a közös hangot. Úgy véli, a jövő évtől lehet arra számítani, hogy egy élénkebb közép-európai együttműködés bontakozik majd ki, amiben Karol Nawrocki is aktívan részt fog venni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×