Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay

Újabb magyar vétó Brüsszelben

Magyarország megvétózta az Európai Unió következő négyéves felsőoktatási stratégiáját, és egyértelművé tette, hogy ameddig a magyar egyetemisták nem kapják meg a jogos jussuknak számító Erasmus programot, addig nincs következő uniós felsőoktatási stratégia – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter Brüsszelben.

A tagországok oktatásért felelős minisztereinek tanácskozását követően Hankó Balázs a nemzetközi sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: az Európai Bizottság ahelyett, hogy a magyar egyetemistáknak megadta volna a jogos jussukat az Erasmus kapcsán, negligálta a magyar álláspontot.

„Egyértelművé tettem, hogy a magyar egyetemisták vagy megkapják az Erasmust, vagy ha ez nincs benne, akkor nem támogatjuk a stratégiát. Nem támogattuk, megvétóztuk” – fogalmazott.

A dokumentum egyebek mellett nemet mond a magyar egyetemistákra, és igent mond például az afrikaiakra.

„Ehhez elvi szinten sem járulhatunk hozzá. Mindenhol és mindenkinek segítünk, de nekünk a magyar egyetemisták az elsők”

– fogalmazott.

Tájékoztatása szerint a tanácsülés „másik csatája” az Erasmus-rendelet körül alakult ki, amellyel kapcsolatban Magyarország „ellenállást szervezett”, mert – mint magyarázta – Brüsszel meg akarja csonkítani a nemzeti hatásköröket az Erasmus programban.

Brüsszel el akarja venni a pénzügyi forrásokat az adott országoktól, meg akarja határozni, hogy az Erasmus-források mire, illetve milyen szakmai programokra használhatók föl, valamint az úgynevezett nemzeti irodák esetében nem az adott nemzet jelölhetne vezetőt, hanem Brüsszel – magyarázta.

A miniszter közölte: a „jól szervezett ellenállásnak” köszönhetően mindhárom pontot visszautasították az oktatási miniszterek, azaz – mint kiemelte – „meg kellett hátrálnia Brüsszelnek”. Ezzel a nemzeti hatáskör az Erasmus kapcsán az adott országoknak megmaradt – fejtette ki Hankó Balázs, majd úgy fogalmazott: „ebben sokat segítettünk a tagországoknak, megszerveztük az ellenállást, ideje, hogy ők is visszasegítsenek minket, és a jogos jussát a magyar diákoknak megadják”.

Brüsszel 240 ezer magyar egyetemista és magyar kutató és oktató alapvető oktatási jogát sérti meg. Ideje jogállamisági eljárást indítani az uniós bizottsággal szemben

– hangoztatta.

Addig nincs uniós felsőoktatási és oktatási stratégia, ameddig a magyar egyetemisták nem kapják meg az Erasmust. Ameddig Magyarországon olyan kormány van, amely a nemzeti érdeket képviseli, addig ebben a kérdésben vétó lesz. Ameddig nem a „brüsszelita idiotizmus” uralkodik Magyarországon, amely kizsákmányolja a magyarokat, és Brüsszel érdekének megfelelően dönt, addig elsődleges marad a felsőoktatást illetően az, hogy „Erasmust vissza, Horizontot vissza” – tette hozzá nyilatkozatában a kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Címlapról ajánljuk
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt, az új miniszter összegzést tett közzé a magyar egészségügy jelenlegi helyzetéről. Mint írta, a jövő héten leül egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, és elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyalnak. Az értékelés szerint ma az egészségügyben elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány és túlóra, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat jellemző, ezért sürgősen tenni kell valamit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatosan egyre inkább saját elnöki háttérstruktúráira támaszkodik a hagyományos intézmények helyett. Miközben Brüsszelben már a kohéziós politikáért felelős főigazgatóság végéről beszélnek, egy alig pár fős stratégiai egység látványosan növeli befolyását az érzékeny politikai ügyekben. A várható átalakítások nagyban tükrözik a közös költségvetés strukturális reformját is. Ugyan sok kritika éri von der Leyen hatalmi terjeszkedését, legalább ennyien bírálják a tehetetlenség miatt a 27 tagország kényétől függő unió egészét is. A most végbemenő változások hosszú időre rányomhatják a bélyegüket az EU jövőjére, de a központosítás ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy kik a felelősség valódi birtokosai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×