Infostart.hu
eur:
356.29
usd:
308.65
bux:
0
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Digitális illusztráció egy mesterséges intelligencia chipről, nyáklapról.
Nyitókép: Unsplash

Két európai nagyhatalom együttesen lépne fel egy fontos területen Kína és az USA ellen

Franciaország Németországgal összefogva igyekszik csökkenteni az öreg kontinens technológiai lemaradását, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára.

Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök Berlinben rendeznek csúcstalálkozót az EU digitális szuverenitásáról, amelynek célja az AI-projektek felgyorsítása a felhőalapú számítástechnika, az orvosi kutatás és a védelmi technológia területén – írja a Financial Times cikke nyomán a Portfolio.

Nagy a tét, ugyanis Európa csökkenteni szeretné függőségét az amerikai felhőszolgáltatóktól, amelyek

jelenleg az európai felhőszolgáltatások több mint felét biztosítják, valamint a kínai digitális infrastruktúrától, miközben innovációbarátabb környezetet teremt a kontinensen.

Franciaországbna jó ideje foglalkoznak a függetlenséggel, Németországban viszont csak nemrég vált központi kérdéssé. A korábban határozottan Amerika-párti Friedrich Merz sokaknak okozott meglepetést, amikor februári választási győzelme után kijelentette, hogy Európának függetlenednie kell az USA-tól. Kulturális minisztere támogatását fejezte ki egy amerikai platformokat érintő digitális adó bevezetése mellett.

A német kancellár a múlt héten megerősítette, hogy kormánya mielőbb le kívánja cserélni a Huawei kínai gyártó összes komponensét a távközlési hálózatokban.

Henna Virkkunen, az EU technológiai vezetője azt nyilatkozta: „Nagyon fontos, hogy két legnagyobb tagállamunk elkötelezett a technológiai szuverenitás mellett, és előre akarják mozdítani ezt.”

Párizs és Berlin is szeretné enyhíteni az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásának egyes elemeit, amelyeket számos startup, köztük a francia Mistral is túlzottan szigorúnak tart. Utóbbi cég Európa legígéretesebb AI-szereplője, várhatóan német csoportokkal kötött megállapodásokat jelent be, demonstrálva a francia-német együttműködést.

A két ország valószínűleg támogatni fogja a „Vásárolj európait!” felfogást a közbeszerzésekben,

ami az európai technológiai csoportok kulcsfontosságú követelése. Ezek a csoportok arra is ösztönzik a bizottságot, hogy fúziók és felvásárlások révén segítse elő nagy szereplők megjelenését.

Címlapról ajánljuk
Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

2024-ben az EU-tagállamok összesen 1,2 millió embert honosítottak: a legtöbb új állampolgárságot Németország adta ki, majd Spanyolország és Olaszor­szág következett. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: bár 2025-re még nincsenek hivatalos adatok, a tendenciák alapján további növekedés várható. Részletesen beszélt arról is, hogy a nagyobb európai országok hogyan kezelik a helyzetet.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Kína gyakorlatilag rávágta az ajtót az Európai Unióra, napokra lehetünk a gazdasági háborútól

Kína gyakorlatilag rávágta az ajtót az Európai Unióra, napokra lehetünk a gazdasági háborútól

Kína indoklás nélkül lemondott két, júniusra tervezett magas szintű diplomáciai egyeztetést az Európai Unióval, miközben egyre élesebb a vita a kínai export megugrása és az EU készülő kereskedelmi korlátozásai miatt. Peking különösen az Industrial Accelerator Act ellen lobbizik, amely kínai termékeket zárhat ki közbeszerzésekből és korlátozhatja a kínai cégek európai felvásárlásait. Az EU–Kína kereskedelmi deficit napi egymilliárd euróra nőtt, Brüsszel új vámokat és dömpingellenes eljárásokat helyezett kilátásba, a kínai állami sajtó pedig már nyíltan kereskedelmi háborús veszélyről ír. A diplomáciai jelzés a jövő heti Európai Tanácsnak is szól, ahol a keményebb Kína-politika kerülhet napirendre, miközben Peking a tagállamoknál külön-külön is lobbizik az egységes európai álláspont megakadályozásáért.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×