Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Digitális illusztráció egy mesterséges intelligencia chipről, nyáklapról.
Nyitókép: Unsplash

Két európai nagyhatalom együttesen lépne fel egy fontos területen Kína és az USA ellen

Franciaország Németországgal összefogva igyekszik csökkenteni az öreg kontinens technológiai lemaradását, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára.

Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök Berlinben rendeznek csúcstalálkozót az EU digitális szuverenitásáról, amelynek célja az AI-projektek felgyorsítása a felhőalapú számítástechnika, az orvosi kutatás és a védelmi technológia területén – írja a Financial Times cikke nyomán a Portfolio.

Nagy a tét, ugyanis Európa csökkenteni szeretné függőségét az amerikai felhőszolgáltatóktól, amelyek

jelenleg az európai felhőszolgáltatások több mint felét biztosítják, valamint a kínai digitális infrastruktúrától, miközben innovációbarátabb környezetet teremt a kontinensen.

Franciaországbna jó ideje foglalkoznak a függetlenséggel, Németországban viszont csak nemrég vált központi kérdéssé. A korábban határozottan Amerika-párti Friedrich Merz sokaknak okozott meglepetést, amikor februári választási győzelme után kijelentette, hogy Európának függetlenednie kell az USA-tól. Kulturális minisztere támogatását fejezte ki egy amerikai platformokat érintő digitális adó bevezetése mellett.

A német kancellár a múlt héten megerősítette, hogy kormánya mielőbb le kívánja cserélni a Huawei kínai gyártó összes komponensét a távközlési hálózatokban.

Henna Virkkunen, az EU technológiai vezetője azt nyilatkozta: „Nagyon fontos, hogy két legnagyobb tagállamunk elkötelezett a technológiai szuverenitás mellett, és előre akarják mozdítani ezt.”

Párizs és Berlin is szeretné enyhíteni az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásának egyes elemeit, amelyeket számos startup, köztük a francia Mistral is túlzottan szigorúnak tart. Utóbbi cég Európa legígéretesebb AI-szereplője, várhatóan német csoportokkal kötött megállapodásokat jelent be, demonstrálva a francia-német együttműködést.

A két ország valószínűleg támogatni fogja a „Vásárolj európait!” felfogást a közbeszerzésekben,

ami az európai technológiai csoportok kulcsfontosságú követelése. Ezek a csoportok arra is ösztönzik a bizottságot, hogy fúziók és felvásárlások révén segítse elő nagy szereplők megjelenését.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×