Nepálban a pénteken kezdődött esőzésben legkevesebb negyvenhárman haltak meg, közöttük harmincheten egyedül Illam keleti járásban – közölte Santi Mahat, az országos katasztrófaelhárítási hivatal szóvivője.

Tizenkét ember megsérült, öten eltűntek.

Az árvizek utakat tettek járhatatlanná, egyes övezeteket nagyon nehéz megközelíteni. A mentők kénytelenek gyalog közlekedni Szunita Nepal, az Illam járási közigazgatás egyik vezetője szerint.

A fővárosban, Katmanduban a nagy csapadékmennyiség miatt kiléptek a medrükből a folyók, elárasztva a környéket. A lakosság kimenekítésére hajókat és helikoptereket vezényeltek a térségbe.

A fölcsuszamlások is utakat zártak el és megzavarták a légiforgalmat is.

Susila Karki, a szeptemberi zavargások után hivatalba lépett ügyvivő miniszterelnök biztosította a polgárokat, hogy a hivatalos szervek minden segítséget megadnak a bajbajutottaknak.

A határ másik oldalán, az indiai Dardzsiling térségében szintén heves esőzések pusztítottak. Hars C. Sringla helyi parlamenti képviselő szerint a természeti csapásnak legkevesebb harminc halálos áldozata van.

A képviselő szerint a Kelet-Bengál állambeli térségben számos magashegyi övezetet zárt el az ár a külvilágtól, utakat rombolt le, legkevesebb két hidat elsöpört.

Narendra Modi indiai miniszterelnök részvétet fejezte ki az áldozatoknak, és minden lehetséges segítséget megígért az újdelhi kormányzat nevében.

Ezek a jelenségek gyakoriak Délkelet-Ázsiában a monszunévszak idején, június és szeptember között, de a tudósok szerint súlyosbítja őket az általános éghajlatváltozás.

A katmandui székhelyű, a Hindukus fenntartható fejlődéséért létrehozott nemzetközi központ (ICIMOD) már júniusban figyelmeztetett, hogy az idei monszunévszakban megnő a katasztrófaveszély.

„A megemelkedett hőmérséklet és a szélsőséges esőzések növelik az árvizek, földcsuszamlások és törmelékfolyások okozta szerencsétlenségek kockázatát” – vélték a szakértők.