Infostart.hu
eur:
385.76
usd:
334.79
bux:
121380.56
2026. március 31. kedd Árpád
Nyitókép: Unsplash

Rengetegen repülnek a Lufthansától

A légitársaság bejelentette, hogy 2030-ig több ezer adminisztratív munkahelyet szüntet meg, ezzel párhuzamosan magasabb nyereségességi célokat tűzött ki a digitalizáció és automatizálás révén.

A Lufthansa 2030-ig 4000 adminisztratív pozíciót tervez leépíteni, miközben a digitalizáció és az automatizálás segítségével magasabb nyereségességi célokat kíván elérni – írja a Reuters híradása nyomán a Portfolio.

A légitársaság hétfőn jelentette be, hogy a vállalat 2028-tól 8-10 százalékos korrigált EBIT-árrést vár, ami magasabb a korábbi 8 százalékos célnál. Emellett évi 2,5 milliárd eurót meghaladó korrigált szabad cash flow-t tervez elérni.

A hírügynökség múlt héten számolt be róla, hogy a Lufthansa a nem operatív személyzet mintegy 20 százalékának elbocsátását tervezi. A leépítéseket főként Németországban hajtják végre, a szociális partnerekkel egyeztetve.

A légitársaság-csoport 2030-ig több mint 230 új repülőgéppel bővíti flottáját, valamint mélyíti az együttműködést légitársaságai között a jövedelmezőség javítása érdekében.

Címlapról ajánljuk
Nagy Dávid: nekünk nem választást, hanem ügyeket kell nyernünk

Nagy Dávid: nekünk nem választást, hanem ügyeket kell nyernünk

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt organikusan építkezik, és az aktivizmus, az önkormányzati munka és a polgármesteri megbízatás után a következő lépcsőfők a parlamenti részvétel lenne – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Dávid pártigazgató. Az országgyűlési választási listavezető beszélt a Tisza Párttól érkező nyomásról, a szerinte sem túl népszerű gazdasági terveikről és arról is, hogy miként működik szerinte a szavazatmegosztás.
inforadio
ARÉNA
2026.04.01. szerda, 18:00
Toroczkai László
a Mi Hazánk elnöke, a párt választási listavezetője
Itt van a fordulat, amitől mindenki rettegett: új szakaszba léphet az iráni háború

Itt van a fordulat, amitől mindenki rettegett: új szakaszba léphet az iráni háború

Immár egy hónapja áll lángokban a Közel-Kelet, a február 28-án kitört háború már több ezer halálos áldozatot követelt, elsősorban Iránban és Libanonban. A múlt héten pakisztáni közvetítéssel állítólag egyeztetni kezdett Washington és Teherán, Irán azonban tagadja a diplomáciai kapcsolatfelvételt. Miközben a Fehér Ház sajtóértesülések szerint Mohammed Bager Galibaf iráni házelnököt szemelte ki potenciális tárgyalópartnernek, Donald Trump tovább növelte az amerikai katonai jelenlétet a térségben, amire Galibaf paprikás üzenettel reagált. Folytatódik tehát a találgatás arról, hogy Trump szárazföldi akcióra készülhet Iránban, a Harg-sziget elfoglalásán túl felmerült az iszlám köztársaság dúsított uránkészletének elrablása is. Mindeközben a jemeni húszi lázadók első alkalommal lőttek ki ballisztikus rakétát Izraelre, és szintén fokozódik Jeruzsálem Hezbollah elleni offenzívája Libanonban, egyes izraeli miniszterek az ország déli részének végérvényes bekebelezését helyezték kilátásba. Milyen mérleget vonhatunk a háború eddigi lefolyásából? Irán rakétái tényleg fenyegetést jelentenek Európára is? A belpolitikai nyomás hatására mikor mondhatja azt Trump, hogy elég volt? Hamarosan enyhülhet a feszültség, vagy épp ellenkezőleg, újabb eszkalációra kell számítani, mielőtt diplomáciai megoldás születhetne? Minderről Szalai Mátét, a Budapesti Corvinus Egyetem és a hollandiai Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×