Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Ferenc pápa üdvözli a heti általános audienciáján megjelent hívőket a vatikáni Szent Damáz-udvarban 2021. május 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Fabio Frustaci

Merénylet a pápa ellen: megszólalt az olasz hatóság

Trieszt város idegenrendészete közleményben cáfolta a sajtóhírt, miszerint egy török állampolgár terrormerényletre készült Ferenc pápa ellen 2024 júliusában.

A nyomozóhatóság közölte, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá az egyházfővel szembeni „ellenséges vagy gyilkos szándékú” cselekmény állítólagos tervét.

Az idén áprilisban elhunyt Ferenc pápa elleni állítólagos merényletterv hírét az Il Piccolo trieszti napilap hozta nyilvánosságra: az újság úgy értesült, hogy a város vasútállomásán tavaly július 6-án egy automata, töltött fegyvert tartalmazó bőröndöt találtak. Ferenc pápa július 7-én látogatott Triesztbe egy katolikus találkozó zárónapjára.

Az Il Piccolo titkosszolgálati információkra hivatkozva azt állította, hogy a fegyver egy esetleges terroristaakcióra szolgált a pápa ellen.

A fegyver nemzetközileg körözött "tulajdonosát" Hollandiában tartóztatták le. Egy Hasan Uzum nevű, török állampolgárról van szó, akit kiadtak Olaszországnak, jelenleg Trieszt börtönében tartják fogva.

Az idegenrendészet közleménye szerint a gyanúsított bűnszervezetekkel hozható kapcsolatba, de nem bizonyított, hogy bármilyen terroristacsoport tagja lenne.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×