Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2025. január 22-én. Az uniós törvényhozás január 20. és 23. között ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Meglepő váltás lenne: nagy találgatás kezdődött Ursula von der Leyen jövőjét illetően

A német kormánypárti CDU szerint az Európai Bizottság jelenlegi elnöke lenne a legjobb jelölt Németország következő államfőjének.

Bár az Európai Bizottság elnökeként a második ciklusát töltő Ursula von der Leyennek még négy év hátravan hivatali idejéből, kormánykörökben azt rebesgetik, jó eséllyel pályázna Németország államfői tisztségére – írja német lapértesülések alapján a Portfolio.

A jelenlegi német szövetségi elnök, Frank-Walter Steinmeier mandátuma 2027-ben jár le, Ursula von der Leyent pedig tavaly választották újra az Európai Bizottság elnökének, megbízatása 2029-ig szól.

Nemrég a Der Spiegel és a Bild is arról számolt be, hogy berlini kormánykörökben azt gondolják, Ursula von der Leyennek jó esélye lehet arra, hogy Frank-Walter Steinmeier utódja legyen, az Európai Bizottság azonban elutasította a felvetést. „Ursula von der Leyen teljes mértékben az Európai Bizottság elnökeként végzett feladataira összpontosít. Nem áll rendelkezésre más funkciók vagy pozíciók betöltésére” – nyilatkozta az Euronewsnak Paula Pinho, az EB vezető szóvivője.

Német sajtóértesülések szerint a kormánypárti Kereszténydemokrata Unió (CDU) azért is tartja jó választásnak Ursula von der Leyent, mert ő lehetne Németország első női államfője, így duplázhatna, mivel az Európai Bizottságnak is ő vált az első női vezetőjévé 2019-ben.

Az Ursula von der Leyen jövőbeli politikai karrierjét érintő pletykák az után erősödtek fel, hogy az uniós vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt Gheorghe Piperea román EP-képviselő kezdeményezésére bizalmatlansági eljárást indítottak ellene az Európai Parlamentben, ami gyengítette politikai pozícióját. A bizalmatlansági indítványt végül elutasították, így Ursula von der Leyennek alapvetően nem kell aggódnia a jövője miatt, de Németországban továbbra is téma, hogy visszatérhet-e valamikor a közeljövőben a belpolitikába.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×