Infostart.hu
eur:
361.98
usd:
317.47
bux:
141600.83
2026. július 22. szerda Magdolna
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2025. január 22-én. Az uniós törvényhozás január 20. és 23. között ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Bizalmat kapott az EP-ben Ursula von der Leyen – itt a szavazati arány

Az Európai Parlament hétfői munkanapán vitát tartottak, csütörtökön pedig szavaztak az uniós képviselők Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében.

Az indítványt Gheorghe Piperea román EP-képviselő nyújtotta be azt kifogásolva, hogy Von der Leyen titkos SMS-üzeneteket váltott a Pfizer gyógyszercég vezérével a koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatban, és állítása szerint szerződéses visszaélések történtek. Válaszul az EB elnöke hangsúlyozta: az indítványt aláíró 77 EP-képviselő "már cáfolt összeesküvés-elméleteket forgat újra." Szerinte az egész csak "egy újabb durva kísérlet arra, hogy éket verjenek intézményeink közé, és szembeállítsák az EU-párti demokratikus erőket".

A csütörtöki szavazáson az Európai Parlament képviselői közül 553-an szavaztak, és 360 ellenszavazattal, 175 támogató szavazattal és 18 tartózkodással elutasították a bizalmatlansági indítványt.

A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára, és az összes képviselő abszolút többségének támogatására, legalább 361 voksra lett volna szükség a jelenleg 720 tagú Európai Parlamentben. Az EP eljárási szabályzata szerint az összes képviselő egytizede nyújthat be bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottsággal szemben a Európai Parlament elnökéhez.

A bizalmatlansági szavazás támogatói a szélsőjobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) valamint a Patrióták Európáért frakcióhoz tartoztak, de nem szavaztak egyhangúan. A korábbi ígéretek sezrint a Fidesz és a Mi Hazánk az indítvány támogatására készült, a Tisza Párt és a DK nem.

"A Tisza-DK-szövetség kimentette Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét" - írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Facebook-oldalán, reagálva az eredményre. "Az ukránbarát, háborúpárti politika folytatódik Brüsszelben", "amíg ki nem söpörjük", írta, hozzátéve: "Ami késik, nem múlik".

Mint a 24.hu írja, az ultranacionalista román AUR tagjai és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) a bizalmatlansági indítvány mellett foglaltak állást, de az olasz Gioria Meloni pártja – amelyik a legnagyobb a párt a szélsőjobboldali frakcióban – nem támogatta azt. A bizalmatlansági indítvány szövegét a román és lengyel képviselők mellett észt, görög és litván EP-képviselők is aláírták.

Strasbourg, 2025. július 10.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazás eredménye a kivetítőn, az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2025. július 10-én. Az indítványt az 553 szavazó közül 175 képviselő támogatta, 360 elutasította, 18 tartózkodott.
MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazás eredménye a kivetítőn, az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2025. július 10-én. Az indítványt az 553 szavazó közül 175 képviselő támogatta, 360 elutasította, 18 tartózkodott. MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Noha a szavazást szélsőjobboldali politikusok kezdeményezték, a nagy nyertesei mégis a szocialisták és a liberálisok, akik kilátásba helyezték, hogy tartózkodni fognak a szavazáson, ezzel pedig politikai engedményeket tudtak kicsikarni Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől – idézte fel a lap. Ursula von der Leyen kedden Strasbourgban találkozott a pártelnökökkel, és kijelentette, hogy az EU regionális támogatásai – amelyek a költségvetés harmadát teszik ki – a korábbi elképzeléseitől eltérően továbbra is az önkormányzatokhoz kerülnek, nem pedig a kormányokhoz.

Az indítvány benyújtója, Gheorghe Piperea, a Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja korábban az Európai Bizottságot, különösen az elnököt az átláthatóság hiánya, a Pfizer-ügy kezelése, a tagállamok jogköreinek csorbítása és a döntéshozatal elzártsága miatt bírálta. Szerinte az EU bürokráciája káros a gazdaságra, növeli az egyenlőtlenségeket, elmélyíti a válságokat, és társadalmi feszültségekhez vezet. Figyelmeztetett a demokrácia leépülésére és a félelemkeltés "iparággá" válására.

Címlapról ajánljuk

Bóka János új Fidesz-frakcióvezető: a Tisza Párt nem akarja, hogy 2030-ban az emberek szabadon dönthessenek

Készen állok a politikai közösségünk szolgálatára, vállalva, hogy megőrzöm az elmúlt 16 év eredményeit és képviselem értékeinket – jelentette ki megválasztása után kedden Bóka János, a Fidesz új frakcióvezetője egy tévéinterjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Itt a történelmi csúcs a magyar tőzsdén!

Itt a történelmi csúcs a magyar tőzsdén!

Ma is elsősorban az iráni fejleményekre figyelnek a befektetők világszerte, de más fejlemények is borzolják a kedélyeket: az amerikai kereskedelmi főképviselő újabb, több tucat országot érintő vámintézkedéseket helyezett kilátásba a Trump-adminisztráció részéről, ráadásul eközben meredeken emelkedik az olaj ára, mivel felerősödtek a közel-keleti ellátási kockázatok. Ázsiában felemás kereskedést láthattunk, Európában és Amerikában egyelőre pozitív a kép. A magyar tőzsde az OTP-nek köszönhetően felülteljesített; a társaság megállapodást írt alá a Luminor megvásárlásáról, amely a Balti régió harmadik legnagyobb bankcsoportja. Az OTP végül történelmi csúccsal zárta a napot

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×