Infostart.hu
eur:
380.79
usd:
326.43
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2025. január 22-én. Az uniós törvényhozás január 20. és 23. között ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Bizalmat kapott az EP-ben Ursula von der Leyen – itt a szavazati arány

Az Európai Parlament hétfői munkanapán vitát tartottak, csütörtökön pedig szavaztak az uniós képviselők Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében.

Az indítványt Gheorghe Piperea román EP-képviselő nyújtotta be azt kifogásolva, hogy Von der Leyen titkos SMS-üzeneteket váltott a Pfizer gyógyszercég vezérével a koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatban, és állítása szerint szerződéses visszaélések történtek. Válaszul az EB elnöke hangsúlyozta: az indítványt aláíró 77 EP-képviselő "már cáfolt összeesküvés-elméleteket forgat újra." Szerinte az egész csak "egy újabb durva kísérlet arra, hogy éket verjenek intézményeink közé, és szembeállítsák az EU-párti demokratikus erőket".

A csütörtöki szavazáson az Európai Parlament képviselői közül 553-an szavaztak, és 360 ellenszavazattal, 175 támogató szavazattal és 18 tartózkodással elutasították a bizalmatlansági indítványt.

A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára, és az összes képviselő abszolút többségének támogatására, legalább 361 voksra lett volna szükség a jelenleg 720 tagú Európai Parlamentben. Az EP eljárási szabályzata szerint az összes képviselő egytizede nyújthat be bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottsággal szemben a Európai Parlament elnökéhez.

A bizalmatlansági szavazás támogatói a szélsőjobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) valamint a Patrióták Európáért frakcióhoz tartoztak, de nem szavaztak egyhangúan. A korábbi ígéretek sezrint a Fidesz és a Mi Hazánk az indítvány támogatására készült, a Tisza Párt és a DK nem.

"A Tisza-DK-szövetség kimentette Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét" - írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Facebook-oldalán, reagálva az eredményre. "Az ukránbarát, háborúpárti politika folytatódik Brüsszelben", "amíg ki nem söpörjük", írta, hozzátéve: "Ami késik, nem múlik".

Mint a 24.hu írja, az ultranacionalista román AUR tagjai és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) a bizalmatlansági indítvány mellett foglaltak állást, de az olasz Gioria Meloni pártja – amelyik a legnagyobb a párt a szélsőjobboldali frakcióban – nem támogatta azt. A bizalmatlansági indítvány szövegét a román és lengyel képviselők mellett észt, görög és litván EP-képviselők is aláírták.

Strasbourg, 2025. július 10.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazás eredménye a kivetítőn, az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2025. július 10-én. Az indítványt az 553 szavazó közül 175 képviselő támogatta, 360 elutasította, 18 tartózkodott.
MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazás eredménye a kivetítőn, az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2025. július 10-én. Az indítványt az 553 szavazó közül 175 képviselő támogatta, 360 elutasította, 18 tartózkodott. MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Noha a szavazást szélsőjobboldali politikusok kezdeményezték, a nagy nyertesei mégis a szocialisták és a liberálisok, akik kilátásba helyezték, hogy tartózkodni fognak a szavazáson, ezzel pedig politikai engedményeket tudtak kicsikarni Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől – idézte fel a lap. Ursula von der Leyen kedden Strasbourgban találkozott a pártelnökökkel, és kijelentette, hogy az EU regionális támogatásai – amelyek a költségvetés harmadát teszik ki – a korábbi elképzeléseitől eltérően továbbra is az önkormányzatokhoz kerülnek, nem pedig a kormányokhoz.

Az indítvány benyújtója, Gheorghe Piperea, a Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja korábban az Európai Bizottságot, különösen az elnököt az átláthatóság hiánya, a Pfizer-ügy kezelése, a tagállamok jogköreinek csorbítása és a döntéshozatal elzártsága miatt bírálta. Szerinte az EU bürokráciája káros a gazdaságra, növeli az egyenlőtlenségeket, elmélyíti a válságokat, és társadalmi feszültségekhez vezet. Figyelmeztetett a demokrácia leépülésére és a félelemkeltés "iparággá" válására.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×