Nukleáris meghajtású hadihajót újított fel és állított újra szolgálatba Oroszország. Az Admiral Nahimov típusának orosz megnevezése Orlan – a NATO általi neve: Kirov –, és mint az InfoRádiónak nyilatkozva Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta, egy extra nagy méretű, rakétafegyverzetű cirkálóról van szó, amelyet méretei miatt a NATO "rakétás csatacirkálónak" nevez. 28 ezer tonnás vízkiszorításával majdnem háromszor akkora, mint az amerikai flottában szolgáló Ticonderoga-osztályú rakétás cirkálók vagy Arleigh Burke osztályú rakétás rombolók.

"Ez egy nagyon régi hajó. Még a hidegháborúban, 1988-ban állt hadrendbe a Szovjetunió végnapjaiban. 1999-ben, tehát lassan negyed évszázada úgy döntöttek, hogy kivonják a hadrendből, vagy legalábbis konzerválják. Aztán az ezredforduló után született egy döntés, hogy alaposan korszerűsítik a fegyverzetét, lényegében mindent lecseréltek rajta, valószínűleg az atommeghajtását is" – ecsetelte a szakértő.

A felújítással az Orlan új, hajó elleni rakétarendszereket kapot, cirkon hiperszonikus rakétákat, és teljesen kicserélték a légvédelmét, a régi SZ-300-as légvédelmi rakéták helyett SZ-400-asokat kapott, megerősítették, korszerűsítették a rakéták és robotrepülőgépek elleni úgynevezett pontvédelmi rendszereit.

"Igazából ez egy nagy méretű, »mutasd meg a lobogódat« erőkivetítő platform, az orosz flotta és állam nagyságát igyekszik fitogtatni. Nagyon fontos, hogy Oroszországnak nincs, sőt várhatóan a jövőben sem lesz repülőgép-hordozója, mert az Admiral Kuznyecov nevű repülőgép-hordozót miután – mondjuk úgy – mérsékelt sikerrel próbálták kijavítani, lényegében lekonzerválták a legénység jelentős részét szárazföldi alakulatokhoz, és rohamzászlóaljba szervezve Ukrajnában vetették be" – mutatott rá Kaiser Ferenc. Az amerikaiaknak eközben van 11 nagy méretű repülőgép-hordozójuk, Kínának is egyre több, illetve hadihajók is rendelkezésre állnak.

Az oroszoknak van ez az osztály, amiből ráadásul a legtovább szolgáló egységet, a Nagy Pétert a Nahimov újbóli hadrendbe állásával kiveszik a rendszerből, és mivel több mint 40 éves egységről van szó, valószínűleg "szétvágják ócskavasnak". Ez Kaiser Ferenc szerint jól jelzi, hogy

Oroszországnak alapvetően nincs igazán komoly tengerészeti prioritása,

mert ahhoz, hogy egy hajót állandó jelleggel tudjak üzemeltetni, legalább háromnak hadrendbe kéne állni, de jelen állás szerint ebből az osztályból ez az egyetlenegy lesz, amelyik szolgál.

Másra aligha kellhet Moszkvának az Admiral Nahimov, mint erődemonstrációra. "Túl nagy, 250 méter hosszú, rendkívül könnyű célpont. Saját kíséretet igényel. A hidegháború végén ezeket a hajókat úgy építették meg, hogy önmagukat, sőt az egész köteléket tudják védeni. Azóta nagyot változott a világ" – sorolta a szakértő.

Jellemzőnek nevezte, hogy az orosz fekete-tengeri flottából a Nahimovhoz képest szűk feleakkora zászlóshajója már a hadműveletek első szakaszában, 2022 áprilisában elsüllyedt. Az orosz fejlesztési irány mégis ez: a haditengerészetnek egymástól hatalmas távolságra lévő, és belső vízi útvonalakon kívül máshogy csak a NATO által ellenőrzött tengerszorosokon keresztül megközelíthető flottákat kell fenntartani:

• egyet a Balti-tengeren
• egyet a Fekete-tengeren
• egyet a sarkvidéki területen – a Jeges-tengeren
• egyet a Csendes-óceán térségében (beltengerre kifejlesztett, moduláris hajókkal).

Ezért az oroszok a legnagyobb mennyiségben kicsi, moduláris hajókat építenek, amiket kifejezetten beltengerre fejlesztettek ki, például ilyen a Karakurt osztályú korvett, vagy számos más hajó, vontatóhajók, rakétás gyorsnaszádok. Óriási előnyük, hogy mindenütt gyártják őket (Szentpéterváron, Kercsnél, Szevasztopolban, a Volga-mentén is van erre alkalmas hajógyár), és így mindenhol van hozzájuk tartalékalkatrész.

Aláhúzta még, hogy Oroszország folyóit, tavait még a sztálini időkben a gulágon dolgozó rabszolgák százezreinek élete árán kötötték össze, és – mint a szakértő szintén rámutatott – van egy úgynevezett európai orosz mélyvízi rendszer, amelynek köszönhetően az oroszok belvízi hálózatokon keresztül tudnak hadihajókat szállítani a Jeges- vagy Balti-tengerről a Fekete- vagy Kaszpi-tengerre is akár, ahol szintén van egy kis flottilla.

"Ezek fejlesztésén van most sokkal nagyobb hangsúly, ezek vívják az ukrajnai tengeri háború legnagyobb részét.

800-1000-1200 tonnás egységekről beszélünk, kicsik, gyorsak, nagyon limitált, 15-20 napos a bevetési idejük, viszont ezért cserébe a méretükhöz képest kifejezetten nagy tűzerővel rendelkeznek. Tehát Oroszország jelenleg inkább a saját partjainak a védelmére koncentrál" – húzta alá Kaiser Ferenc. Rámutatott még, a Fekete-tengeren délről ott van Románia, Bulgária és Törökország révén a NATO, ugyanígy a Balti-tengeren is, ahol Oroszországnak két nagyon kicsi kijárata van csak, az egyik Szentpétervárnál, a másik a kalinyingrádi enklávé térségében.

Tengeralattjárók, atomfegyverekkel

A kisebb hajók mellett a tengeralattjárók fejlesztésén van a hangsúly Moszkvában. Kaiser Ferenc szerint

Oroszország igazi elrettentő képessége nem a felszíni hajóiban van, hanem a nukleáris meghajtású tengeralattjáróiban.

Itt nagyon komoly programot folytat az orosz flotta, folyamatosan lecseréli a régi, még a szovjet időszakban szolgálatba állított, ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárókat.

"Most már csak a Delta 4 osztály áll hadrendben, és ezt folyamatosan váltja le most már nyolc darab szolgálatban álló Borej, vagy úgynevezett Jurij Dolgarukij osztályú ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró. Ezek egyesével 16, csak atomfegyver hordozására alkalmas Bulava rakétával vannak ellátva" – hívta fel a figyelmet Kaiser Ferenc.

Ez szerinte az oroszok "második csapásmérő képessége", hogyha a szárazföldi telepítésű ballisztikus rakétáikat és a stratégiai bombázóikat meg is semmisítené az ellenség, ezek a hajók képesek visszalőni.

Szintén nagy hangsúly van a nukleáris meghajtású támadó vagy robotrepülőgép-hordozó tengeralattjárók fejlesztésén.

Ez az a terület, ahol az orosz flotta ellen tud tartani az amerikaiaknak és a NATO-nak,

viszont pont abból adódóan, hogy ezeket a nagy hajókat azért zárt beltengerekre nem érdemes bevinni, a nukleáris meghajtású hajók csak az északi flotta, illetve a csendes-óceáni flotta kötelékében szolgálnak, a Balti-tengeren vagy a Fekete-tengeren az NKE docense szerint nincs értelme ezeket üzemeltetni.