Infostart.hu
eur:
386.86
usd:
328.78
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Johann Wadephul német külügyminiszter a sajtó képviselőinek nyilatkozik a nemzetközi békefenntartó missziókról szóló, miniszteri szintű ENSZ-találkozó kezdete előtt Berlinben 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Kényes látogatáson a külügyminiszter: éles fordulat jöhet Németország Izrael-politikájában

A gázai helyzet miatt fokozatosan változik a német kormány közel-keleti politikája, de a palesztin állam elismeréséről egyelőre nincs szó. Ennek jegyében kerül sor a külügyminiszter, Johann Wadephul izraeli, majd ciszjordániai látogatására.

Szoros és érzékeny kapcsolatok fűzik Németországot Izraelhez. A közel-keleti ország melletti kiállás ugyanis a múltból fakadóan hivatalosan német államérdek. Ugyanakkor Netanjahu-kormány gázai fellépése német megítélés szerint is ellentétes a nemzetközi joggal. Ezt Friedrich Merz kancellár a közelmúltban Berlinben is megerősítette, amikor a francia elnököt fogadta. A nyugati vezetők között Emmanuel Macron volt az első, aki jelezte, hogy Palesztina állam elismerésére készül az ENSZ közgyűlésének szeptemberi ülésszakán.

A két vezető arra szólította fel az izraeli kormányt, hogy a Gázai övezetben azonnal kezdeményezzen tűzszünetet, és haladéktalanul biztosítsa a humanitárius ellátást az ottani palesztin lakosság számára.

Palesztina elismerését illetően Franciaország mellé felsorakozott előbb Nagy-Britannia, most pedig Kanada is, egyaránt a Gázai övezetben kialakult, a palesztin lakosságot sújtó katasztrofális humanitárius helyzetet említve. A német kancellárnak ez – legalábbis egyelőre – nem áll szándékában, ugyanakkor egyre erőteljesebben áll ki az ottani palesztin lakosság támogatása mellett. Ezt jelezte azzal is, hogy Németország Jordánia segítségével légi hidat létesített a Gázai övezetbe a segélyszállítmányok számára.

Berlin átfogó és nem csupán rövid távú tűzszünetet követel. Ehhez ugyanakkor a radikális iszlamista Hamász palesztin terrorszervezetnek is bele kell egyeznie az izraeli túszok elengedésébe és a fegyverletételbe.

ilyen előzmények után került sor a külügyminiszter, Johann Wadephul izraeli és ciszjordániai látogatására. Ez utóbbi a maga nemében jelzésértékű, amit a a miniszter közvetlenül elutazása előtt is megerősített. A Politicónak adott interjúban figyelmeztette az izraeli politikusokat a palesztin területek esetleges annektálásának elkerülésére. Izraelben mindig vannak olyan politikusok, akik határozottan azt akarják. Ez ellentétes a nemzetközi joggal, és ezt Jeruzsálemben is világossá akarja tenni – jelentette ki.

Izrael és a Hamász között zajló háborúra utalva a miniszter fő célként a tűzszünetet említette, és határozottan állást foglalt a Gázai övezetben élők humanitárius segélyezése mellett. Fontosnak nevezte ugyanakkor a Hamász álta 2023 október 7-én foglyul ejtett, még életben lévő izraeli túszok szabadon bocsátását. Számukat húszra becsülte.

A miniszter a hírek szerint nem is találkozik Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, a ciszjordániai látogatás előtt Jeruzsálemben csak izraeli kollégájával tárgyal. Ciszjordániában viszont a programban az előzetes hírek szerint találkozó szerepel Mahmúd Abbasszal, a Palesztin Hatóság elnökével.

A Közel-Kelet miatt éleződő német belpolitikai hangulatra utal, hogy a CDU ifjúsági szervezete a kancellárt arra szólította fel, hogy ne változtasson az eddigi Izrael-politikán. Ezzel szemben a kulturális élet neves képviselői és tekintélyes újságírók – több mint kétszázan – közös kiáltványban arra szólították fel a kormányt, hogy azonnali hatállyal szüntesse be az izraeli fegyverszállításokat.

Wadephul már rögtön hazatérése után tájékoztatja a kormányt a térségben tett látogatásról. Elemzők szerint nem kizárt, hogy a vizit nyomán gyökeresen változhat Németország közel-keleti politikája.

Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
"Utolsó simítások" a béketervben, nem pihen az orosz légierő - Háborús híreink hétfőn

"Utolsó simítások" a béketervben, nem pihen az orosz légierő - Háborús híreink hétfőn

Vasárnap Floridában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök. Trump szerint már tényleg csak az utolsó simítások vannak hátra az orosz-ukrán béketervben, a Kijev számára nyújtandó biztonsági garanciákról pedig elvileg meg is egyeztek. A Kreml figyelmeztetett: ha tárgyalásos úton nem sikerül rendezni a helyzetet, folytatódni fognak a támadások. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×