Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István
War 2022 in Ukraine. Concept of strained relations between  and war with Ukraine and Russia.Military issues and the concept of war
Nyitókép: Galeanu Mihai/Getty Images

Ukrajnai háború: messze még a béke

A válság rendezését szolgáló újabb tárgyalási fordulót tartottak szerdán este az ukrán és az orosz tárgyalódelegációk részvételével Isztambulban.

A mindössze 40 perces találkozón az orosz delegációt Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezette, míg az ukrán delegáció élén Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) új titkára állt, aki az elő két fordulóban védelmi miniszterként vezette a küldöttséget. A török házigazda szerint Ibrahim Kalin, az MIT török hírszerzés vezetője, valamint Metin Gürak vezérkari főnök is jelen volt a mostani megbeszélésen.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már előzetesen igyekezett mérsékelni a megbeszélésekhez fűzött elvárásokat mondván, "nagyon nehéz" tanácskozásról lesz szó. A felek álláspontjai "szöges ellentétben" vannak, és senki nem vár "könnyű menetet". Mindazonáltal az álláspontok lehetséges közelítéséről beszélt egy tűzszünet feltételeit illetően. Mindehhez "hatalmas diplomáciai munkára" van szükség - fogalmazott Peszkov. "Természetesen nagyon nehéz megbeszélés lesz", s

"természetesen nem számítok csodák sorába tartozó áttörésre".

Az ukrán tárgyalóküldöttség soraiból az hangzott el, minden attól függ, hogy "Oroszország felhagy-e ultimátumok állításával és konstruktív álláspontra helyezkedik-e". Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén csillapította az immáron harmadik tárgyalási fordulóhoz fűzött elvárásokat.

Zelenszkij korábban kijelentette, hogy az ukrán küldöttség ragaszkodni fog az azonnali és teljeskörű tűzszünethez. Emellett hangsúlyozta , hogy Kijev számára elsődleges fontossággal bír a hadifogolycserék bővítése, az elhurcolt gyermekek visszatérése, valamint egy Vlagyimir Putyin elnökkel tartandó csúcstalálkozó előkészítése.

A Kreml utóbbit nem zárta ki, azonban megállapodást követel egy béketervről.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×