Infostart.hu
eur:
365.72
usd:
312.94
bux:
133798.65
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2025. január 22-én. Az uniós törvényhozás január 20. és 23. között ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Felszólítást küldött az EU vezetője Izraelnek

Az Európai Bizottság elnöke elviselhetetlennek nevezte a Gázai övezetből érkező képeket, amelyeken civilek halnak meg humanitárius segélyosztások során. Az X közösségi oldalon közzétett keddi bejegyzésében Ursula von der Leyen kiemelte: a civilek soha nem lehetnek célpontok!

"Az EU ismételten felszólít a humanitárius segélyek szabad, biztonságos és gyors eljuttatására, valamint a nemzetközi és humanitárius jog teljes körű betartására" - írta bejegyzésében.

Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: Izraelnek teljesítenie kell a vállalásait.

Kaja Kallas, kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő az X-en közzétett bejegyzésében felszólította az izraeli hadsereget, hogy hagyjon fel a Gázában humanitárius segélyosztó pontoknál gyülekező palesztin civilek megtámadásával.

"Világosan felszólítottam arra, hogy az izraeli hadsereg hagyjon fel az emberek megölésével a segélyelosztó pontokon" - írta Kallas az X közösségi oldalon, miután egyeztetett Gideon Szaár izraeli külügyminiszterrel.

A segélyért sorban álló civilek megölése "védhetetlen" - hangsúlyozta Kallas.

Az EU két héttel ezelőtt jelentette be, hogy megállapodást kötött Izraellel a Gázába irányuló humanitárius segélyszállítások javításáról.

"Izrael néhány vállalását már teljesítette, ahogy azt a múlt héten is jeleztük, de világos, hogy még sok a tennivaló" - közölte Anouar El Anouni, az EU külügyi szolgálatának szóvivője, hozzátéve, hogy Kallas továbbra is "nyomást gyakorol" Izraelre.

Az Európai Bizottság június végén a tagállamoknak bemutatott jelentése szerint Izrael megsértette az EU-val kötött társulási megállapodás 2. cikkét, amely az emberi jogok tiszteletben tartását írja elő.

Ennek következményeként Kallas lehetséges szankciós intézkedések listáját készítette elő a 27 tagállam számára, köztük a társulási megállapodás felfüggesztését, tilalom bevezetését az izraeli megszállás alatt álló területekről érkező importra, a vízumpolitika felülvizsgálatát, valamint a megállapodás kereskedelmi részének felfüggesztését.

Bármilyen döntéshez a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges, a kereskedelmi rész esetében elegendő a minősített többség.

Az EU külügyminiszterei július 15-i brüsszeli ülésükön - mivel megosztottak az ügyben - egyelőre elhalasztották a döntéshozatalt. Legközelebb augusztus végén, egy informális találkozón ülnek össze Koppenhágában, a féléves uniós elnökséget betöltő Dánia fővárosában.

Címlapról ajánljuk
Uniós pénzek, jogállamiság – Most Szlovákiát veszi célba az Európai Parlament
Tudósítónktól

Uniós pénzek, jogállamiság – Most Szlovákiát veszi célba az Európai Parlament

Az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg az uniós támogatások befagyasztását Szlovákia számára. Az uniós képviselők aggodalmukat fejezik ki a szlovákiai jogállamiság helyzete és az uniós pénzek felhasználása miatt. A most elfogadott állásfoglalás ennek részeként kéri, hogy az Európai Bizottság indítson eljárást Szlovákiával szemben.

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
A semmiből jöhet a békemegállapodás, maximumra pörögnek az ukrán különleges műveletek - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

A semmiből jöhet a békemegállapodás, maximumra pörögnek az ukrán különleges műveletek - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök telefonon egyeztettek egy potenciális tűzszünetről a Győzelem Napján, azaz május 9-én. Trump szerint az sem kizárt, hogy tartós fegyvernyugvás álljon be Moszkva és Kijev között. Ukrán jelentések szerint merényletet kíséreltek meg Azatbek Omurbekov vezérőrnagy, a hírhedt "Bucsai mészáros" ellen, de a különleges alakulatok máshol is ténykednek: informátorokat menekítettek Zaporizzsja megszállt részéről, helikoptereket robbantottak fel mélyen a frontvonal mögött. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×