Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara

Szakértő a lengyel nagykövet hazarendeléséről: ajtócsapkodásos szétköltözés után csendes búcsú

Mindkét országnak elemi érdeke, hogy a diplomáciai kapcsolatok éljenek és megmaradjon a hatékony információáramlás – így kommentálta Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő azt, hogy Varsó végérvényesen hazarendelte magyarországi nagykövetét. Arról is beszélt, milyen alkufolyamat veheti kezdetét az új nagykövet megtalálásával kapcsolatban.

Lengyelország végérvényesen hazarendelte magyarországi nagykövetét, Sebastian Kecieket, ezzel alacsonyabb szintre helyezve a két ország közötti kapcsolattartást. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára közösségi oldalán azt írta, a két ország politikai viszonyának fokozatos romlása vezetett a nagykövet hazarendeléséhez, amit példa nélkülinek tart a közép-európai partnerekkel ápolt kapcsolatok történetében. Lengyelország decemberben hívta vissza határozatlan időre a magyar fővárosba akkreditált nagykövetét, miután a varsói körzeti bíróság szervezett bűnözői csoportban való részvétel gyanúja miatt európai elfogatóparancsot adott ki a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Marcin Romanowski ellen, utóbbi mégis politikai menedékjogot kapott Magyarországon. Ezt Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter akkor barátságtalan lépésnek nevezte. Jelenleg a nagykövet feladatait az új diplomata érkezéséig Jacek Sladewski ügyvivő látja el.

Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő az InfoRádióban ahhoz hasonlította a történteket és az új fejleményeket, mint amikor „egy ajtócsapkodásos szétköltözés után az egyik fél elhozza az utolsó bőröndjét a közös lakásból”. Megerősítette, hogy végleges hazarendelésről született technikai döntés Varsóban, amit a lengyel sajtóban és kormányzati szinten sem kommunikáltak olyan kimerítően, mint a decemberi határozatlan idejű hazarendelésnél. Csendben, különösebb kommentárok nélkül határoztak így, miközben a lengyel külügyminisztérium és a tárcavezető hivatalos közösségi oldalain „egy betű sem jelent meg” arról, hogy milyen változás történt a lengyel–magyar kapcsolatokban. A szakértő úgy fogalmazott, ebben nincs semmi meglepő, a diplomáciai hagyományoknak megfelelően jártak el, de azért a nagy csend is sokatmondó a kialakult helyzettel kapcsolatban.

Brüsszelben természetesen Magyarországnak és Lengyelországnak is van állandó kirendelt képviselete, így uniós kérdésekben a mostani döntéstől függetlenül tudnak egymással egyeztetni a felek. Jacek Sladewski, a lengyel nagykövetség ügyvivője pedig továbbra is érvényesítheti a lengyel érdekeket a magyar államigazgatás különböző szintjein. Zeöld Zsombor hozzátette:

vannak olyan ügyek, amelyek mentén mindkét országnak elemi érdeke, hogy a diplomáciai kapcsolatok éljenek, illetve az információáramlás várhatóan ezentúl is hatékonyan működhet.

Külön megemlítette az agráriumot, amely területen nagy vonalakban közösek a célok, és az együttműködés is folyamatos a két fél között.

A szakértő emlékeztetett, hogy az új lengyel köztársasági elnök, Karol Nawrocki hivatalosan augusztusban foglalja el hivatalát, és már korábban jelezte, hogy két nagyköveti kinevezést biztosan nem fog aláírni. Zeöld Zsombor elképzelhetőnek tart egy olyan forgatókönyvet, is hogy a lengyel külügyminisztérium és a lengyel elnöki hivatal között „egy csomagban születhet majd megállapodás” a két új nagykövetről, és ebbe „valamilyen úton-módon belecsempészhetik” a Budapestre kiküldendő diplomatajelöltet is.

Zeöld Zsombor megjegyezte: természetesen ebben az ügyben sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a megválasztott új lengyel elnök és a lengyel miniszterelnök nem ugyanannak a politikai családnak a tagja, illetve az sem mellékes, hogy szakmai, politikai kifogások is felmerültek egyes nagykövetjelöltekkel kapcsolatban. Azt feltételezi, hogy a háttérben nagy alkudozási folyamat veszi kezdetét, és mivel két új nagykövetet kell majd kineveznie a közeljövőben a varsói vezetésnek, még az sem zárható ki, hogy az egyik pozícióra az egyik oldal, a másikra pedig a másik oldal nevezhet meg valakit, így

mindkét fél érvényesítheti az érdekeit, és a „csomagban” nem lesz olyan jelölt, akit csak egyetlen párt vagy politikai közösség támogat.

A szakértő szerint az állampolgársági kérdésekben és egyéb, a lengyel–magyar kapcsolatokat érintő ügyekben vélhetően minden olajozottan megy tovább, nem lesznek fennakadások attól, hogy még egy ideig nem lesz nagykövet a budapesti nagykövetségen. Mint mondta, nagyjából ahhoz lehetne hasonlítani a mostani helyzetet, mintha elment volna szabadságra a nagykövet, de ettől még nem áll meg az élet, van egy helyettese, aki viszi tovább a feladatait vagy helyettesíti őt különböző fórumokon. Ugyanezt a metódust követik akkor is, amikor átmeneti időszak van egy nagykövetváltás idején, vagyis a nagykövetség zavartalan működése természetesen biztosítva lesz.

(A nyitóképen: Sebastian Keciek, Lengyelország hazarendelt budapesti nagykövete a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara egyik rendezvényén, 2024. szeptember 6-án, Etyeken.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×