Infostart.hu
eur:
377.74
usd:
323.57
bux:
127465.74
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara

Szakértő a lengyel nagykövet hazarendeléséről: ajtócsapkodásos szétköltözés után csendes búcsú

Mindkét országnak elemi érdeke, hogy a diplomáciai kapcsolatok éljenek és megmaradjon a hatékony információáramlás – így kommentálta Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő azt, hogy Varsó végérvényesen hazarendelte magyarországi nagykövetét. Arról is beszélt, milyen alkufolyamat veheti kezdetét az új nagykövet megtalálásával kapcsolatban.

Lengyelország végérvényesen hazarendelte magyarországi nagykövetét, Sebastian Kecieket, ezzel alacsonyabb szintre helyezve a két ország közötti kapcsolattartást. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára közösségi oldalán azt írta, a két ország politikai viszonyának fokozatos romlása vezetett a nagykövet hazarendeléséhez, amit példa nélkülinek tart a közép-európai partnerekkel ápolt kapcsolatok történetében. Lengyelország decemberben hívta vissza határozatlan időre a magyar fővárosba akkreditált nagykövetét, miután a varsói körzeti bíróság szervezett bűnözői csoportban való részvétel gyanúja miatt európai elfogatóparancsot adott ki a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Marcin Romanowski ellen, utóbbi mégis politikai menedékjogot kapott Magyarországon. Ezt Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter akkor barátságtalan lépésnek nevezte. Jelenleg a nagykövet feladatait az új diplomata érkezéséig Jacek Sladewski ügyvivő látja el.

Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő az InfoRádióban ahhoz hasonlította a történteket és az új fejleményeket, mint amikor „egy ajtócsapkodásos szétköltözés után az egyik fél elhozza az utolsó bőröndjét a közös lakásból”. Megerősítette, hogy végleges hazarendelésről született technikai döntés Varsóban, amit a lengyel sajtóban és kormányzati szinten sem kommunikáltak olyan kimerítően, mint a decemberi határozatlan idejű hazarendelésnél. Csendben, különösebb kommentárok nélkül határoztak így, miközben a lengyel külügyminisztérium és a tárcavezető hivatalos közösségi oldalain „egy betű sem jelent meg” arról, hogy milyen változás történt a lengyel–magyar kapcsolatokban. A szakértő úgy fogalmazott, ebben nincs semmi meglepő, a diplomáciai hagyományoknak megfelelően jártak el, de azért a nagy csend is sokatmondó a kialakult helyzettel kapcsolatban.

Brüsszelben természetesen Magyarországnak és Lengyelországnak is van állandó kirendelt képviselete, így uniós kérdésekben a mostani döntéstől függetlenül tudnak egymással egyeztetni a felek. Jacek Sladewski, a lengyel nagykövetség ügyvivője pedig továbbra is érvényesítheti a lengyel érdekeket a magyar államigazgatás különböző szintjein. Zeöld Zsombor hozzátette:

vannak olyan ügyek, amelyek mentén mindkét országnak elemi érdeke, hogy a diplomáciai kapcsolatok éljenek, illetve az információáramlás várhatóan ezentúl is hatékonyan működhet.

Külön megemlítette az agráriumot, amely területen nagy vonalakban közösek a célok, és az együttműködés is folyamatos a két fél között.

A szakértő emlékeztetett, hogy az új lengyel köztársasági elnök, Karol Nawrocki hivatalosan augusztusban foglalja el hivatalát, és már korábban jelezte, hogy két nagyköveti kinevezést biztosan nem fog aláírni. Zeöld Zsombor elképzelhetőnek tart egy olyan forgatókönyvet, is hogy a lengyel külügyminisztérium és a lengyel elnöki hivatal között „egy csomagban születhet majd megállapodás” a két új nagykövetről, és ebbe „valamilyen úton-módon belecsempészhetik” a Budapestre kiküldendő diplomatajelöltet is.

Zeöld Zsombor megjegyezte: természetesen ebben az ügyben sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a megválasztott új lengyel elnök és a lengyel miniszterelnök nem ugyanannak a politikai családnak a tagja, illetve az sem mellékes, hogy szakmai, politikai kifogások is felmerültek egyes nagykövetjelöltekkel kapcsolatban. Azt feltételezi, hogy a háttérben nagy alkudozási folyamat veszi kezdetét, és mivel két új nagykövetet kell majd kineveznie a közeljövőben a varsói vezetésnek, még az sem zárható ki, hogy az egyik pozícióra az egyik oldal, a másikra pedig a másik oldal nevezhet meg valakit, így

mindkét fél érvényesítheti az érdekeit, és a „csomagban” nem lesz olyan jelölt, akit csak egyetlen párt vagy politikai közösség támogat.

A szakértő szerint az állampolgársági kérdésekben és egyéb, a lengyel–magyar kapcsolatokat érintő ügyekben vélhetően minden olajozottan megy tovább, nem lesznek fennakadások attól, hogy még egy ideig nem lesz nagykövet a budapesti nagykövetségen. Mint mondta, nagyjából ahhoz lehetne hasonlítani a mostani helyzetet, mintha elment volna szabadságra a nagykövet, de ettől még nem áll meg az élet, van egy helyettese, aki viszi tovább a feladatait vagy helyettesíti őt különböző fórumokon. Ugyanezt a metódust követik akkor is, amikor átmeneti időszak van egy nagykövetváltás idején, vagyis a nagykövetség zavartalan működése természetesen biztosítva lesz.

(A nyitóképen: Sebastian Keciek, Lengyelország hazarendelt budapesti nagykövete a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara egyik rendezvényén, 2024. szeptember 6-án, Etyeken.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Az Economist Intelligence Unit (EIU) éves Demokrácia Indexe nyolc éven át tartó csökkenést követően a pontszámok stabilizálódását mutatja 2025-ben, ami a demokrácia globális eróziójának megállására utal. Az országok közel háromnegyedének pontszáma az elmúlt évben változatlan maradt vagy javult, és a globális index 0,02 ponttal emelkedett – ez az egyik legnagyobb növekedés 2012 óta. Magyarország azonban kevesebb pontot gyűjtött, mint az előző felmérésben és - öt helyet lecsúszva, „hiányos demokráciaként” - 55. lett a 167 országot számláló listán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×