A volt államfő a börtön egyik tisztségviselőjének tájékoztatása szerint khaki színű egyenruhát öltve vonult be 10 négyzetméteres magánzárkájába. Légkondicionálás hiányában egy kis kézi ventilátort is magával vihetett a helyiségbe, tekintettel az ázsiai országot sújtó hőségre. Bak Dzsijung ügyész közölte, bár figyelembe veszik a börtön új lakójának korábbi státuszát, "ugyanúgy bánnak majd vele, mint bármelyik őrizetessel".
Órákkal a börtönbe érkezése után a bíróság is meghallgatást tartott Jun ügyében, erre azonban a vádlott nem ment el, ügyvédei szerint egészségügyi problémák miatt. Jelenleg az ügyészség azt vizsgálja, hogy a volt elnök januárban ellenállt-e az otthonában tett első letartóztatási kísérletnek, valamint azon vádaknak is igyekszik utánajárni, amelyek szerint Jun drónokat küldött az észak-koreai fővárosba, Phenjanba, hogy a hadiállapotot alátámasztó feszültséget szítson a két Korea között.
Jun Boknam jogász a sajtónak azt mondta, jóllehet a bíróság bármikor elrendelheti Jun elengedését, az ügyészség kitart amellett, hogy nagy a veszélye a bizonyítékok megsemmisítésének.
Jun tavaly december 3-án szükségállapotot hirdetett ki arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát megbénító, "szégyentelenül Észak-Korea-barát, államellenes erőket". A szükségállapot azonban mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta annak feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárást is, amelynek során felfüggesztették hivatalából az államfőt. Egy szöuli bíróság először 2024. december 31-én rendelte el a lázadással vádolt, hivatalában felfüggesztett Jun letartóztatását, amit a hatóságok egy 2025. január 3-i sikertelen kísérlet után (az elnöki testőrség ezt akkor megakadályozta) január 15-én háromezer rendőr bevetésével végrehajtottak. Végül alkotmányos hatásköre megsértése és politikai válság kirobbantása miatt április 4-én elmozdította őt hivatalából az alkotmánybíróság. A Jun Szogjol elleni büntetőper április 14-én kezdődött meg.
A volt elnök januártól márciusig volt börtönben, azonban a szöuli központi kerületi bíróság érvénytelenítette a letartóztatási parancsot, arra hivatkozva, hogy a vádemelés időzítése mellett a nyomozás jogszerűségével kapcsolatban is kérdések merültek fel.
