Az orosz vezetés a 2025-ös évet tervezve már számított a GDP-növekedés csökkenésére: 2024-ben 4,1 százalékkal bővült az orosz gazdasági teljesítmény, azóta 2,5 százalékot vártak. Ehhez képest az első negyedéves eredmény 1,4 százalék volt, tehát a növekedés erőteljesebben esett vissza annál, mint amire számítottak. A gazdasági adatok azt mutatják, hogy összességében stagnálást vagy egy kisebb mínuszt láthatunk majd 2025-ben az orosz gazdaságban – fogalmazott az InfoRádióban Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa. Hozzátette: az orosz vezetők azért is számítottak a lassulásra, mert a háború kitörése után nagy fiskális stimulust adtak a gazdaságnak, de ezek az ösztönzők mára elfogytak.

A lassuláshoz egyaránt hozzájárul a háború, illetve az amiatt kivetett szankciók sora. Harmadik változóként pedig a gazdaságpolitika említhető, az, hogy miként reagálnak erre a helyzetre. A háború továbbra is nagy teher Oroszországnak.

„Változatlanul azt lehet mondani, hogy rengeteg forrást égetnek el. Fiskális ösztönzőként a korábbi szinthez képest évente a nemzeti össztermék 5-6 százalékát adták bele pluszban a gazdaságba. Összességében a GDP 15-20 százalékát tették bele a költségvetésen keresztül, olyan forrásokat, amilyeneket a gazdaság békében nem kapott volna meg. Ez nagyon nagy növekedést adott. És ott vannak a szankciók, amiket nem tudunk beárazni. Annyiban biztos, hogy kudarcot vallottak, hogy összeomlás jellegű hatásuk nem volt, nem történt olyasmi, mint amikor Iránban összeomlott az olajexport" – mondta Deák András, hozzátéve, hogy bár Oroszország külkereskedelmi volumene nem változott a szankciók után, de voltak olyan elemek, amelyek negatívan érintették a teljesítményét.

Habár egyfajta hadigazdaságra volt kénytelen átállni Oroszország az elmúlt időszakban, és egyre inkább előtérbe került a fegyvergyártás, az elmúlt két-három év jó eredményeiben főként az építőiparnak és a beruházásoknak volt domináns szerepük. Ezek a beruházások három területen jelentek meg. Az egyik a védelmi ipar volt, ami sokfelé tagolva létezett az egykori Szovjetunióban. Harminc év után kellett összeszedni, ami nyilván nehezen ment. Beruházásokat eszközöltek az importkiváltásra – az már a szankciós hatásnak tudható be, hogy megpróbáltak kiváltani, előállítani otthon olyan dolgokat, amiket nehezebben tudtak beszerezni. A szakember szerint Moszkva a szankciókat főként továbbra is a külkereskedelmen keresztül kerüli meg.

Mindezeken kívül az exportirányok megváltoztatása érdekében is sok beruházást hajtottak végre, ez is tekinthető szankciós hatásnak. Főként az olajat és az olajtermékeket, de a gázt is Európa helyett Ázsiában, illetve a világ többi piacán kellett eladni. Valamennyi beruházási forrás jutott még vasúti fejlesztésre és hajózásra is. "A szerkezet más, az elmúlt három évben látott viszonylag jó GDP-adatokat főleg az építőipar és a beruházások hozták – ez az, aminek most vége van" – összegzett Deák András.

Számolni kell közben azzal, hogy az izraeli–iráni konfliktus hatására megemelkedhet az olaj ára, ami igencsak kedvező lenne az orosz gazdaság számára, akár a háborús költségek finanszírozása tekintetében is. Ennek bekövetkezte és mértéke attól függ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint, hogy meddig tart a közel-keleti feszültség, illetve hogy történik-e valami a Hormuzi-szorosban, ugyanis az kulcsfontosságú szakasz az olajszállító tankerhajók közlekedésében.

„Az orosz költségvetésbe 70 dolláros olajár volt betervezve. Az árszint a tavasz elején alacsonyabb volt, lement 55-60 dollárig, most éri el ismét a 70-et. Ha valóban történik valami a Hormuzi-szorosnál, Vlagyimir Putyin köszöni szépen, és még két évig háborúzik Ukrajnában. De jelen pillanatban nem lehet megmondani, hogy mi várható. Az orosz költségvetés tervezés szintjén annyiban realista volt, hogy nem számolt innen nagy bevételekkel" – fogalmazott, hozzátéve, hogy a háborút jól láthatóan nem az olajból próbálják meg finanszírozni az oroszok, mert látják, hogy ott mik a lehetőségeik. Ezek zárosak, ami miatt egyéb forrásokból szedik be a bevételeket.

Azzal együtt, hogy a lassulás jelei mutatkoznak az orosz gazdaságban, a lakosság helyzete javult. A háború első évében ellátási problémák voltak, például nem lehetett különböző gyógyszereket kapni, nem lehetett személygépjárműket venni. Mostanra adaptálódtak az új helyzethez, és a rengeteg szankcióval párhuzamosan kialakultak azok a rutinok, amelyekkel ezeket megkerülik, és valamiképpen együtt tudnak élni az új helyzettel.

„Sokan elmenekültek az országból ideológiai vagy egyéb okokból, de aki ott maradt és éli a maga életét, az valahogy ezt megszokta, és ezen most már nagyon nehéz változtatni. Valószínűleg adóemelések jönnek, a bérek el fognak inflálódni, ez okozhat még általános rosszlétet” – mondta Deák András. Ő nagyobb impulzusokat a rendszer felé a lakosságtól nem vár: a háború ügyét nem a lakossági elégedetlenség fogja eldönteni, ahogy a rendszert sem képes ez megdönteni.

(Vlagyimir Putyin orosz elnök Anton Alihanov ipari és kereskedelmi miniszter társaságában megnéz egy új Lada Iszkra autót az AvtoVAZ orosz autógyárban tett látogatásán a Szamarai területen fekvő Togliattiban 2025. január 28-án.)