Májusi beiktatása óta Friedrich Merz többször is hangsúlyozta, hogy Németország kulcsszerepet kíván vállalni Európa jövőjének alakításában. Izrael és Irán háborúja, illetve az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadás elemzők szerint arra utal, hogy a kancellár a rendkívüli válság enyhítését célzó törekvések egyik fő hangadója. A kancellár az Irán elleni izraeli támadások, illetve a teheráni válaszcsapások óta Teheránt többször is tárgyalásokra szólította fel. Mindezt az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai légicsapások nyomán ismét megerősítette. Ezt célozta Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Friedrich Merz Iránhoz intézett közös felhívása is. Ebben Teheránt arra szólították fel, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat Izraellel és az Egyesült Államokkal a konfliktus diplomáciai rendezése érdekében.

A kancellár összehívta az általa vezetett biztonsági kabinet rendkívüli ülését is,

amelyen megerősítették, hogy Berlin a jövőben is szorosan egyeztetni kíván európai uniós és amerikai partnereivel. A kialakult helyzetet a biztonsági kabinet úgy értékelte, hogy az amerikai támadás "hatással volt" az iráni nukleáris program jelentős részére, a pontos kárelemzésre azonban még várni kell.

A német portálok szerint a kialakult helyzet értékelése az elmúlt hetek szinte megszokott vitái ellenére ezúttal nem okozott komolyabb nézeteltérést a német koalíciós pártok, azaz a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD között. A konzervatívok parlamenti frakciójának helyettes vezetője üdvözölte az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadást. Jürgen Hardt szerint az amerikai csapások valószínűleg évekkel visszavetik az iráni nukleáris programot, ami – mint fogalmazott – Izrael és az egész szabad világ érdekeit szolgálja. A keresztény politikus eleve hazugsággal vádolta Teheránt, amiért azt állítja, hogy nem atomfegyver előállítására törekszik, miközben mind a nukleáris, mind a rakétaprogramok egyértelműn ezt az irányt erősítették meg.

A szociáldemokraták nevében megszólaló Boris Pistorius védelmi miniszter az ARD televíziónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy az amerikai légitámadás „komoly fenyegetést” szüntetett meg. A miniszter úgy vélte, hogy ez jó hír a Közel-Keletnek, de Európának is. Az Irán elleni támadások nemzetközi jogi legitimitásával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez. Pistorius ugyanakkor haladéktalan tárgyalásokat sürgetett.

Izrael önvédelemhez való joga mellett állt ki a korábbi kancellár, Angela Merkel is, elismerve, hogy kétségek merültek fel az izraeli támadásoknak a nemzetközi joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Merkel szerint amikor Izrael létezési jogát a Hamász palesztin terrorszervezet vagy Irán kérdőjelezi meg, akkor arra a nemzetközi jog normái szerint „nem olyan könnyű válaszolni”.

„Ha egyesek kijelenthetik, hogy el akarják törölni Izrael államot, Izraelnek rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy megvédje magát ez ellen” – jelentette ki.