Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Nagy-Britannia HMS Astute nukleáris meghajtású tengeralattjárója a nyugat-ausztráliai Perthben lévő HMAS Stirling haditengerészeti bázison 2021. október 29-én. Peter Dutton ausztrál vádelmi miniszter közlése szerint az ország mindent megtesz, hogy minél hamarabb elkészüljön az első nukleáris meghajtású tengeralattjárója. Szeptemberben az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven, amelynek értelmében Ausztrália  nukleáris meghajtású tengeralattjárókat épít a két másik ország segítségével.
Nyitókép: Richard Wainwright

Fegyverkezés - A tenger alatt is mindenre felkészül Nagy-Britannia

A program a hétfőn bejelentett hosszú távú hadászati védelmi felülvizsgálat egyik sarkalatos eleme.

Keir Starmer brit miniszterelnök a BBC közszolgálati rádió hétfői hírműsorában a programról szólva úgy fogalmazott, hogy az Oroszország részéről megnyilvánuló fenyegetést nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a konfliktus elhárításának legjobb módja a felkészülés a konfliktusra.

A brit védelmi minisztérium hétfői tájékoztatása szerint a munkáspárti brit kormány

tizenkét nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel felszerelt új tengeralattjáró megépítéséről döntött.

A brit haditengerészet jelenleg hat Astute-osztályú, hagyományos fegyverzetű nukleáris tengeralattjárót tart hadrendben, és egy további ilyen tengeralattjáró gyártás alatt van.

A hétfőn bejelentett program alapján azonban ezeket a 2030-as évek végétől a tizenkét új SSN-AUKUS-osztályú, szintén nukleáris hajtóművekkel és hagyományos fegyverzettel felszerelt tengeralattjáró váltja fel.

Az új hajóosztály elnevezése arra utal, hogy a tengeralattjárókat a brit–amerikai–ausztrál biztonsági szövetségen (AUKUS) belüli együttműködés keretében gyártják majd.

A korábbi brit és ausztrál miniszterelnök, Boris Johnson és Scott Morrison, valamint Joe Biden előző amerikai elnök 2021-ben jelentette be a három ország AUKUS néven létrehozott új biztonsági partnerségi kezdeményezését.

A világszerte komoly feltűnést keltő háromoldalú megállapodás eredeti gyakorlati céljai közé tartozott az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal.

A kezdeményezés nyomán ugyanakkor Ausztrália felmondta a hagyományos meghajtású tengeralattjárók szállításáról Franciaországgal 2016-ban kötött, 37 milliárd dollár értékű szerződését.

Párizs annak idején rendkívüli indulattal reagált a fejleményre, és egy időre konzultáció céljából hazarendelte nagyköveteit az Egyesült Államokból és Ausztráliából.

A hétfőn bejelentett új brit tengeralattjárógyártási tervek az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitást hordozó tengeralattjáróflotta teljes megújítási programját egészítik ki.

A brit nukleáris ütőerőt négy tengeralattjáró hordozza, és ezek közül

legalább egy mindig járőrözik a világóceán mélyén, de a brit kormány soha nem fedi fel, hogy éppen melyik merre jár.

A Vanguard-osztályú tengeralattjárók egyenként 16 Trident rakétát hordozhatnak; ezek mindegyike nyolc nukleáris robbanófejjel szerelhető fel.

A brit kormány a flotta teljes lecserélését tervezi. A négy új, Dreadnought-osztályú tengeralattjáró szintén a 2030-as években áll szolgálatba.

(Nyitóképünkön: Nagy-Britannia HMS Astute nukleáris meghajtású tengeralattjárója a nyugat-ausztráliai Perthben lévő HMAS Stirling haditengerészeti bázison 2021. október 29-én.)

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×