A The Wall Street Journal (WSJ) úgy értesült, hogy az elnök rendkívül csalódott, amiért még mindig nem sikerült véget vetni az orosz–ukrán háborúnak. Donald Trumpot különösen az háborította fel, hogy Vlagyimir Putyin továbbra sem állította le az ukrán civilek elleni támadásokat és ezzel már-már megakasztotta békefolyamatot.

A tekintélyes amerikai újság egyik névtelenséget kérő forrása szerint a korlátozások között valószínűleg nem szerepelnek majd újabb banki szankciók. Washingtonban most más lehetőségekről tárgyalnak, amelyekkel nyomást gyakorolhatnak Putyinra. A cél az lenne, hogy az orosz elnök engedményeket tegyen a tárgyalóasztalnál. A 30 napos tűzszünetet Ukrajna már korábban elfogadta, és a fegyvernyugvás csak az oroszokon múlik.

Ilyen eszköz lehet az, hogy feloldják a nyugati fegyverek bevethetőségének korlátait.

Eddig Kijev szövetségesei szigorúan ragaszkodtak ahhoz, hogy az általuk szállított fegyvereket csak Ukrajna nemzetközi határain belül szabad használni. A Kyiv Postnak viszont két nyugati diplomata is úgy nyilatkozott, hogy ezt a tilalmat feloldanák a héten Washingtonba tervezett német–amerikai tárgyalásokon.

Az angol nyelvű kijevi portál emlékeztetett, a német kancellár hétfőn kijelentette: lehetővé kellene tenni, hogy ezentúl az ukránok akár mélyen az orosz hátországban is csapásokat mérhessenek fontos katonai célpontokra. Friedrich Merz az után mondta ezt, hogy az oroszok három egymást követő éjjelen tömeges drón- és rakétatámadást hajtottak végre ukrán városok ellen. Viszont a Kreml rögtön elítélte és veszélyes lépésnek minősítette, hogy a Nyugat feloldaná a fegyverek bevethetőségének korlátait.

A német külügyminiszter ugyancsak hétfőn, a Tagesschau című hírműsorban azt mondta, hogy Putyin „nem békét, hanem a háború folytatását akarja, és ezt nem engedhetjük meg neki”. Johann Wadephul arról is beszélt, hogy az európai partnerek már újabb szankciók sorát készítik elő. „Lesz reakció a Nyugat és szerintem az Amerikai Egyesült Államok részéről is” – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban a Kyiv Postnak egy magas rangú nyugati politikus arról beszélt: Donald Trump valószínűleg a német–amerikai egyeztetések után fogja eldönteni,

milyen további intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy az oroszokat fegyverszünetre kényszerítse.

Ugyanakkor Donald Trump azt is mérlegeli, hogy ha még ezek a tervezett intézkedések sem bírják rá az oroszokat a fegyvernyugvás elfogadására, akkor az Egyesült Államok kihátrál a békéltetésből. A The Wall Street Journal emlékeztetett rá, hogy az elnök már jelezte: belefáradt a béketárgyalásokba. Az amerikai lap szerint ha ez bekövetkezne, akkor a nagy kérdés az lesz, hogy Washington megszünteti-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatást is.

Az mindenesetre jól érezhető, hogy alaposan megváltozott Donald Trump véleménye Vlagyimir Putyinról. Ennek bizonyítéka az elnök vasárnapi, a Truthon megjelent bejegyzése.

Nem sokkal korábban Trump újságíróknak azt mondta, hogy nem elégedett azzal, amit Putyin csinál, és hangsúlyozta: nem érti az orosz vezető jelenlegi döntéseinek indítékait.

Az ukrán légierő közlése szerint az orosz erők május 24-ről 25-re virradó éjszaka kombinált légitámadást indítottak Ukrajna ellen, 367 légi fegyvert vetve be. Tizenhárom régiót ért támadás. 80-nál több lakóépület rongálódott meg, 12 ember meghalt, további 60 pedig megsebesült.

Katarina Mathernova, az EU ukrajnai nagykövete kijelentette, hogy Oroszország gúnyt űz a világból és az Egyesült Államok békére irányuló törekvéseiből. Johann Wadephul német külügyminiszter felszólította a Nyugatot, hogy határozottan reagáljon az Ukrajna elleni újabb orosz támadási hullámra.

Véleménye szerint Putyinnak meg kell fizetnie a háború valódi árát.

Ha az USA és Ukrajna európai szövetségesei feloldják a fegyverek bevethetőségére vonatkozó korlátozásokat, úgy Oroszország távoli körzeteit is elérheti a háború. Jorge Rivero Washingtonban dolgozó katonai szakértő úgy véli: az ukránok a nyugati precíziós fegyverekkel súlyos csapásokat mérhetnek az orosz drónok hátországbeli indítóállásaira, illetve a légierő nagy hatótávolságú bombázógépeinek támaszpontjaira.

„A korlátozások megszüntetése azt is lehetővé tenné Kijev számára, hogy messze a frontvonalak mögött hatékonyan rombolja az orosz hadigépezet ellátóhálózatát” – mondta Rivero. Az amerikai elemző még hozzátette: az ukránok érzékeny veszteségeket okozhatnak azzal is, hogy mélyen a hátországban mérnek csapásokat az oroszok parancsnoki, hadvezetési központjaira. Mint mondta: mindez alaposan megnehezítené, hogy Moszkva sikerre vigye az úgynevezett ukrajnai különleges katonai műveleteit.