Egy, a sajtóban kiszivárgott titkosszolgálati jelentés szerint iszlamista szervezetek épültek be a francia intézményrendszerekbe. A céljuk állítólag az volt, hogy befolyást szerezzenek helyi iskolákban, önkormányzatokban és más közintézményekben. A Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója az InfoRádióban elmondta: egy 73 oldalas jelentésről van szó, amely elsőként a Le Figaro című lapban jelent meg. Miután nyilvánosságra került a teljes verzió, Emmanuel Macron összehívta a védelmi tanácsot az Élysée-palotába, hogy vegyék sorra, milyen következményei lehetnek a történteknek, illetve milyen intézkedések szükségesek.

Yann Caspar úgy fogalmazott, a kiszivárgott dokumentum „nagy port kavart” Franciaországban, hiszen ha igazak a hírek, akkor a Muzulmán Testvériség „nagyon komolyan beépült” a francia társadalomba. Nemcsak arról van szó, hogy befolyást szerezhettek például az oktatási rendszerben, hanem már bizonyos lakótelepeken is a muszlimok „uralkodnak”, ami a későbbiekben hatalmas problémákat generálhat, főként a közbiztonságot illetően.

A jelentést egy volt diplomata és egy prefektus készítette, részletesen bemutatják, hogyan építette ki módszeresen a Muzulmán Testvériség a hálózatát Franciaországban. A dokumentum szerint a szervezet nemcsak titokban irányíthat számos helyi iszlám intézményt – gyakran teljes közösségek életét befolyásolva –, hanem beépült francia és uniós állami programokba is. Yann Caspar szerint ezzel gyakorlatilag

„párhuzamos társadalom és rend alakult ki Franciaországban, ami adott esetben akár köztársaság-ellenes is lehet”.

A francia-magyar jogász hozzátette: a jelentés arra is kitér, milyen módszereket alkalmaztak a beépülő muszlimok, illetve milyen társadalmi rétegeket, városokat, intézményeket céloztak meg. A dokumentum szerint mecsetekbe, egyesületekbe, civil kezdeményezésekbe is beépültek. A jelentés készítőinek nem az volt a céljuk, hogy a szándék okait, a beépülők által elért eredményeket kutassák, valamint az sem derül ki, hogy „jutottak el idáig“ a megbízottak. Yann Caspar szerint ez nem is az ő dolguk, a politikai vezetésnek kell kezdenie valamit a kiszivárgott információkkal. Mint fogalmazott, egy biztos: az említett muszlim influenszerek, prédikátorok, oktatási intézményvezetők „nem véletlenül kerültek” Franciaországba. Felidézte, hogy a francia jobboldal – azon belül is leginkább a Nemzeti Tömörülés – már évek, sőt évtizedek óta hangoztatja, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás nemcsak közbiztonsági problémákat okozhat, hanem vallási területeken is feszültségeket eredményezhet.

Az elemző úgy látja, a francia társadalomban most elindulhat egy vita arról, hogy politikailag, vallási oldalról milyen problémák eredője lehet az iszlám törekvések sora. Fontos fejleménynek tartja, hogy immár a francia állam is felismerte, azonosította, mivel áll szemben. Ez a folyamat azért nem most kezdődött, hiszen Emmanuel Macron már 2021-ben támogatta a szeparatizmusról szóló törvényjavaslatot, ezzel „beismerve” azt, hogy a politikai iszlám párhuzamos rend létrehozásán dolgozik Franciaországban. Yann Caspar megjegyezte: a múltbeli példák azt mutatják, a mostani jelentés tartalmával „képben volt” a francia társadalom és a vezetés, a megfelelő válaszlépések viszont elmaradtak.

Aktivizálta magát a belügyminiszter és a baloldal is

Az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója szerint érdekes kérdés, hogy miért pont most szivárogtatták ki a jelentést. Legközelebb 2027-ben lesz elnökválasztás Franciaországban, de jelen pillanatban még nem lehet tudni, hogy Marine Le Pen vagy Jordan Bardella lesz-e a Nemzeti Tömörülés jelöltje. A jobboldali párt 30 százalék feletti támogatottsággal rendelkezik a legutóbbi felmérések szerint, amely adat a szakértő szerint „nagy veszélyt jelent” a jelenlegi hatalomra.

Yann Caspar kiemelte: a francia belpolitikai helyzetet ugyancsak döntően befolyásolhatja, hogy Bruno Retailleau belügyminisztert május 18-án megválasztották a konzervatív Republikánus Párt elnökének. Ezzel immár elmondható, hogy ő a „legjobboldalibb miniszter” a kormányon belül, ami Yann Caspar szerint egyértelműen erősíti a pozícióit és a lehetőségeit. Bruno Retailleau ugyanis az elmúlt években

sokat beszélt a bevándorlás, illetve az iszlám előretörés problémáiról, amiből politikai hasznot is húz, vagyis nem csak a Nemzeti Tömörülés aktivizálja magát ezen a területen.

Jövőre önkormányzati választásokat tartanak Franciaországban. Az elemző kiemelte, hogy az önkormányzatokon belül – főleg a külvárosokban – vannak még erős bástyái a baloldalnak. A jelentésben az is szerepel, hogy egyes baloldali pártok, mozgalmak összejátszanak az iszlamista csoportokkal, melyeknek tagjai biztos szavazókat jelenthetnek ezeknek a pártoknak.

Yann Caspar szerint nem lehet kizárni, hogy ezek a muszlim mozgalmak és szimpatizánsaik a szavazataikért cserébe mecsetet kapnak vagy adott esetben „szemet hunynak bizonyos tevékenységeik felett” az oktatási rendszerben. Az elemző hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy egyes baloldali pártok szavazatokat fognak megvásárolni, csak nagyon úgy tűnik, hogy „sok mindent megígérnek a muzulmán szervezeteknek”. Kiemelte: a különböző választásokon a baloldal hagyományosan nagyon erős Párizs külvárosaiban, ahol a lakosság 70-80 százaléka muszlim vallású.