A hivatalába alig több mint két héttel ezelőtt beiktatott, az elmúlt napokban elsősorban a kül-, illetve nemzetközi politikával foglalkozó kancellár ezúttal témát váltott. Az építőipar napján egy berlini rendezvényen vázolta a lakásépítéssel kapcsolatos elképzeléseit. Friedrich Merz szerint a lakhatás szűkös és drága, amin sürgősen változtatni kell. „A normális keresettel rendelkezők számára lehetővé kell tenni, hogy ingatlant is megengedhessenek maguknak” – jelentette ki.

A kancellár az ntv közszolgálati portál által ismertetett beszédében a lakásépítés reformjára szólított fel, és ennek jegyében „megfizethető” lakhatást sürgetett az átlagkeresetűek számára. „Túl drágán, túl bonyolultan építkezünk Németországban, ráadásul mindez túl sokáig tart” – fogalmazott Merz, aki szerint valószínűleg mintegy 500 ezer lakás hiányzik Németországban.

A kancellár szerint gyorsabban és egyszerűbben kell építkezni. Arra szólította fel az önkormányzatokat, hogy erre a célra szabadítsanak fel megfelelő építési telkeket. Utalt arra is, hogy gyorsabb jóváhagyási eljárásokra lenne szükség. A lassú lakásépítést ugyanakkor egyfajta rendszerhibaként említette. Ennek kapcsán arra utalt, hogy Németországban nincs egységes építési szabályzat, az eljárás a 16 tartományban különböző.

A kormány eltökélt szándéka, hogy kezelje a kérdést. Arra kell törekedni, hogy egy átlagos jövedelmű németországi család megengedhesse magának a saját lakást. Elfogadhatatlan, hogy Németországban sok nagyvárosban ez egyáltalán nem lehetséges. A kormány tartozik ezzel az embereknek – tette hozzá.

Az alkalmat a kancellár ugyanakkor felhasználta arra is, hogy némileg visszakozzon attól a korábbi, éles bírálatokat kiváltó kijelentésétől, hogy a németeknek többet kellene dolgozniuk. A hét elején ugyanis egy interjúban a gazdaság talpra állításának szükségességét hangsúlyozva felrótta, hogy a németek túl keveset dolgoznak. Merz kijelentését közvetve a kölni székhelyű Gazdaságkutató Intézet (IW) tanulmánya is megerősítette, amely a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) összehasonlító adataira hivatkozott.

Ennek ellenére a kancellár most óvatosabban fogalmazott. Szerinte nem állítható általánosságban, hogy a németek túl keveset dolgoznak. Vannak olyan csoportok, különösen a fiatalok, akik nagyon sokat dolgoznak – fogalmazott a kancellár, kiemelve azt is, hogy több milliót tesz ki a túlórák száma. Egyes iparágakban különösen nagy a munkaterhelés – tette hozzá. Utalt arra ugyanakkor, hogy a munkavállalási hajlandóság, illetve a munkaidő az életkor előrehaladásával csökkent.

Ügyelni kell arra, hogy azok az emberek, akik még tudnak és akarnak is tovább dolgozni, továbbra is észszerű körülmények között megtehessék ezt – jelentette ki. Szavaiból kitűnt, hogy támogatja az úgynevezett.aktív nyugdíjat, amelynek célja, hogy gazdasági ösztönzőt teremtsen a nyugdíjkorhatáron túli munkavégzésre.

Merz és pártja, a CDU a munkaidő rendszerének reformját sürgeti, állást foglalva a napi helyett a heti munkaidő rendszerének bevezetése mellett. Ennek lényege, hogy a napi nyolcórás munkaidő a munka és a magánélet egyensúlyának biztosítása érdekében is rugalmasabban kezelhető. A napi munka esetleges, korábbi befejezése a hét többi napján ledolgozandó.

Mindez a konzervatívok érvelése szerint semmiképp sem vezethetne ahhoz, hogy a heti munkaidő meghosszabbodna. Elsősorban szakszervezetek azonban keményen bírálják a konzervatívok által kezdeményezett reformot.