Szerencséjére legyen mondva, hogy a tekintélyes kölni Gazdaságkutató Intézet (IW) most közzétett tanulmánya szerint a németekben korábban sem buzgott munkakedv. Az intézet az OECD adataira hivatkozott, amelyek szerint Németország a munkaszeretet frontján a tagállamok sorában a leghátsók között van, többek között a nem erről híres Görögország is megelőzi.

Merzet ugyanakkor aligha a statisztika, hanem a gazdaság helyzete motiválta. A vita pedig azzal kapcsolatban bontakozott ki, hogy a napi vagy a heti munkaidő legyen-e irányadó.

A két hete hivatalba lépett, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló koalíció - Merzcel az élen - a napi maximális munkaidő helyett heti munkaidőt akar irányadóként bevezetni. Erre vonatkozó javaslata ugyanakkor elsősorban az ellenzéki Baloldal pártja (Die Linke) részéről heves ellenállásba ütközött. Az ARD közszolgálati médium szerint a párt nevében egyik vezetője bírálta a munkaidő reformjára vonatkozó terveket, azt hangoztatva, hogy azokban túl sok a "szociális robbanóanyag".

"Rugalmasabb munkaidőt csak akkor szabad bevezetni, ha az ténylegesen a munkavállalók érdekeit szolgálja" - érvelt a politikus, aki élesen támadta a kancellárt is. Szerinte Merz most a munka és a magánélet egyensúlyával igyekszik támogatókat keresni, de ezzel valójában társadalmi feszültséget kelt.

A konzervatív kormánypárt részéről ugyanakkor a CDU főtitkára védelmébe vette a Merz által pártfogolt javaslatot, amelynek lényege a napi helyett a heti munkaidő mérése.

A főtitkár, Carsten Linnemann szerint nincs szó a heti munkaidő meghosszabbításáról.

A heti munkaidő érvényben marad, a napi ugyanakkor rugalmasabban kezelhető - érvelt a kereszténydemokrata politikus, aki szerint a nagyobb rugalmasság nem csak a munkavállalók, de a munkaadók érdekeit is szolgálja. Az előbbiek érdekivel kapcsolatban többek között a beteg hozzátartozók ápolását, illetve a gyermekek gondozását említette.

"Ha hétfőn 14 órakor kell a gyermekért az óvodába menni, kedden egy-két órával tovább kell dolgozni" - állt ki a rugalmasság mellett a főtitkár.

A rugalmasabb munkaidő bevezetése már egy ideje napirenden van. A leghangosabb ellenzők a szakszervezetek, amelyek a szokásos nyolcórás napi munkaidő mellett állnak ki. Az IG Metall után az ország második legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a Ver.di elnöke, Frank Werneke szerint az alkalmazottak terhei elviselhetetlenné válhatnak, ha a Friedrich Merz vezette szövetségi kormány ragaszkodik terveihez.

A nyolcórás munkanap 1918 óta van érvényben Németországban. A vonatkozó törvény kimondja, hogy a munkavállalók munkaideje hét közben nem haladhatja meg a nyolc órát. Csakis "kivételes esetekben lehetséges a napi tíz óra",

Ilyen előzmények közepette vált ismertté a kölni Gazdaságkutató intézet tanulmánya, amely a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamai munkavállalóinak éves teljesítését elemezte. A ZDF által ismertetett adatok szerint 38 tagállam közül Németország 15 és 64 év közötti munkavállalói 2023-ban 1036 órát dolgoztak, és ezzel csak az 1027 órát teljesítő francia, illetve az 1021 munkaórával "büszkélkedő" Belgiumot előzték meg.

A listavezető 1402 órával Új-Zéland, megelőzve az 1326 órás Csehországot, valamint az 1312 órás izraeli munkavállalókat.

Ugyancsak a ZDF tette közzé azt az információt is, amely szerint a német munkavállaló nők mintegy fele részmunkaidőben dolgozik.

Az OECD adatain alapuló tanulmány egyik idézett szerzője közvetve egyetértett Friedrich Merzcel, aki múlt heti kormánynyilatkozatában hatékonyabb munkát szorgalmazott

"Újra többet és hatékonyabban kell dolgoznunk" - érvelt a kancellár, aki szerint az ország versenyképessége érdekében óriási erőfeszítésekre van szükség