Az idei előrehozott választások egy olyan időszakban esedékesek, amikor a megélhetési költségek emelkedése, a lakhatási válság, a nemzeti egészségügyi szolgálat jövője és a bevándorlással kapcsolatos megítélés mind fontos kérdések a közvélemény napirendjén - csakúgy, mint a szavazást előidéző korrupciós botrány.

Luis Montenegro miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőjének kormánya márciusban megbukott, amikor a parlament bizalmatlansági indítványa ellene szavazott. Sorozatban ez a második portugál kormány, amely korrupciós vádak miatt távozott hivatalából. Montenegró kevesebb mint egy évig vezette a jobboldali kisebbségi kormányt, mielőtt korrupciós vádak merültek fel az általa alapított „Spinumviva” nevű tanácsadó céggel kapcsolatban - emlékezetet írásában Kovács András Substack-oldalán.

Az esetleges összeférhetetlenséget vizsgáló médiavizsgálatok sorozata során kiderült, hogy a cég havonta több ezer eurós tanácsadói díjat kapott korábban nem nyilvánosságra hozott ügyfelektől, köztük kormányzati szerződésekkel rendelkező vállalatoktól. Montenegro ragaszkodott ahhoz, hogy nem szegte meg a törvényt, mivel a 2024-es miniszterelnöki kinevezése előtt átruházta a cégben lévő részvényeit a feleségére és a fiaira.

A folyamatos botrány ellenére a konzervatív Demokratikus Szövetség (AD) koalíció, amelyben a montenegrói Szociáldemokrata Párt (PSD) a többségi párt, vezeti a versenyt, és 34 százalékon áll a felmérések szerint. A lisszaboni Katolikus Egyetem felmérése szerint pedig a választók egyharmada úgy gondolja, hogy a Spinumviva-ügy és annak esetleges jogi következményei lényegtelenek a választások szempontjából.

Ironikus módon, minél többet beszélnek a Spinumviva-ról, annál jobb Montenegrónak - ezt mondják egyes kommentátorok. Montenegro úgy döntött, hogy bizalmi szavazást hoz a parlamentben, jól tudva, hogy el fogja veszíteni, mert tényleg nem lehetett volna jobb időpont a választások megtartására - vagyis jobb neki”. A Szocialista Párt (PS) ezzel szemben több ponttal az AD alatt, 26 százalék körül áll.

Jelenleg nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy bármelyik induló párt vagy szövetség 116 vagy annál több mandátumot elérő egyértelmű többséget szerezzen

Várhatóan a harmadik helyen végez majd az Elég (Chega) nevezetű radikális jobboldali párt. A bevándorlást, az abortuszt és az LMBTQ-jogokat ellenző, és a kisebbségeket, például a jelentős portugál roma lakosságot célba vevő Chega meglepő módon 50 parlamenti mandátumot szerzett a 2024-es választásokon, Andre Ventura vezetésével. Az országos szavazatok 18 százalékát szerezte meg akkor. A párt jelenleg a harmadik helyen áll a közvélemény-kutatásokban, és az előrejelzések szerint a legutóbbi választásokon elért eredményéhez közeli eredményt fog elérni.

Portugáliában a választások előtt a legnagyobb problémát a lakhatási válság jelenti. A Francisco Manuel dos Santos Alapítvány szerint 2015 és 2023 között 106 százalékkal emelkedtek a lakásárak.

A voksolás előtt a szavazók közel 20 százaléka bizonytalan volt, ami azt jelenti, hogy a vasárnapi szavazás után többféle eredmény is lehetséges: Egy AD-vezette kisebbségi kormány, egy kevésbé valószínű PS-vezette kisebbségi kormány, vagy a különböző politikai szereplők közötti koalíció. Ha ez bekövetkezik, ez lenne a második alkalom egymás után, hogy Portugáliának nem lesz többségi kormánya: Az AD 2024-ben 80 mandátumot szerzett a 230-ból, éppen megelőzve a PS-t, amely 78-at szerzett.