Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.49
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
ISTANBUL, TURKEY - JANUARY 08: Prime Minister of Bulgaria Boyko Borissov (L), Russian President Vladimir Putin (2L), Turkish President Recep Tayyip Erdogan (2R) and Serbian President Aleksandar Vucic (R) attend the opening ceremony of the Turkstream Project on January 08, 2020 in Istanbul, Turkey. The TurkStream project comprises two underwater gas lines, each with an annual capacity of 15.75 billion cubic meters. Gas will initially flow to Turkey, while a combination of existing and new pipelines will subsequently take supplies via Bulgaria to Serbia and then on to Hungary. Russia is building TurkStream and doubling the capacity of NordStream across the Baltic Sea to Germany as part of plans to bypass Ukraine in its gas deliveries to Europe.
Nyitókép: Burak Kara/Getty Images

Milliárdos amerikai befektető vásárolná be magát a Török Áramlatba

Titoktartási megállapodást kötött a Török Áramlat gázvezeték kapcsán Bulgária és az amerikai Elliot Investment Management.

A Paul Singer milliárdos által vezetett hedge fund (Elliott Investment Management) nemrég titoktartási megállapodást írt alá a bolgár állami gázhálózat-üzemeltetővel a Török Áramlat kapcsán - írja a The Wall Street Journal cikke nyomán a Portfolio.

A megállapodás részeként nemcsak a bolgár szakaszú Török Áramlat gázvezetékben, hanem egyéb kulcsfontosságú infrastruktúra-elemekben is részesedést szerezhet, például adatközpontokban, adatkábelekben és más eszközökben. A tárgyalások kezdeti fázisban vannak, és nincs garancia arra, hogy az üzlet véglegesítésre kerül - mondták források az amerikai lapnak.

Habár az egyezségben magánbefektetőként vesz részt, a Trump-kormányzat vélhetően hallgatólagosan támogatja a tranzakciót

- írják, tekintve, hogy az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban kiemelten fókuszál az Oroszországgal kötendő gazdasági megállapodásokra a béketárgyalások előmozdítása érdekében.

Bulgária is arra számít, hogy egy amerikai befektető jelenléte javítja kapcsolatait a Trump-kormánnyal, és védelmet biztosít a jövőbeli szankciókkal szemben, amelyek az orosz energiát célozhatják. Ráadásul Bulgária évente mintegy 350 millió dolláros tranzitdíjat kap Oroszországtól a gázszállításért.

A potenciális bevétel és az amerikai védőernyő vonzó lehetőséget jelent a politikailag érzékeny ország számára, amely NATO- és EU-tagként egyensúlyoz a történelmi oroszbarátság és a nyugati irányultság között.

A befektetés fő tárgya a Török Áramlat bolgár szakasza, amely Törökországon keresztül látja el orosz gázzal többek között Magyarországot és Szlovákiát.

Ez az egyetlen megmaradt gázvezeték, amely közvetlenül juttat orosz földgázt Európába, miután a többi gázvezeték megsérült vagy leállt.

Martin Vladimirov, a szófiai Center for the Study of Democracy energiaügyi szakértője szerint ez az üzlet mintaként szolgálhat hasonló megállapodásokhoz Ukrajnában vagy Németországban.

Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×