Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Immigrants walking before sunset
Nyitókép: Jasmin Merdan/Getty Images

Marokkóban a franciák minden reménye

Miután Franciaországnak a régi gyarmatával, Algériával megromlott a kapcsolata, 2024 tavaszán a Marokkóhoz közeledés politikája mellett döntött. A két ország közötti együttműködés számos területen válik egyre szorosabbá, beleértve a migráció elleni küzdelmet is.

Franciaországban hosszú évek óta okoz kihívást az érvényes vízum nélkül területén tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolása, miután a származási országok nem mutatnak együttműködési hajlandóságot a kérdésben. Marokkó esetében Franciaország hosszú ideje keresi azt az eszközt, amivel rá tudná bírni az észak-afrikai országot a saját állampolgárainak a visszafogadására.

Bár Franciaország az elmúlt években a vízumpolitikája szigorításával igyekezett nyomást gyakorolni Rabatra, a kiutasított személyek jelentős részét Marokkó nem volt hajlandó visszafogadni – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet kutatója. Kmetskó Sára ismertetése szerint ezt támasztja alá a francia bevándorlási és integrációs hivatal adatsora is. Eszerint tavaly mintegy 13 ezer marokkói állampolgár esetében született kiutasítási határozat, azonban az intézkedést csak 1700 ember esetében tudták végrehajtani, ami nagyjából nyolc százalékot jelent.

A kutató szerint ugyanakkor az illegális migráció kérdésében jelentős változást hozott a két ország közötti diplomáciai közeledés, amely tavaly kezdődött. Marokkó olyan sikeres Afrika-politikát folytat lassan tíz éve, amely a Száhel-övezetből folyamatosan kiszoruló Franciaország szempontjából nagyon felértékelte az szerepét. A diplomáciai közeledés végül 2024 nyarán csúcsosodott ki: Párizs ekkor elismerte Marokkó jogigényét a Nyugat-Szahara egészére. Kmetskó Sára szerint ez a lépés Franciaország szempontjából azért kifejezetten előnyös, mert rá tudja bírni Marokkót az együttműködési hajlandóságának növelésére számos területen.

A francia belügyminiszter április 14-i rabati látogatásán marokkói kollégájával kitértek a szervezett bűnözés, illetve a kábítószer-kereskedelem elleni harcra is. A találkozónak sarkalatos pontját jelentette a Franciaországban hivatalos dokumentumok nélkül tartózkodó marokkói állampolgárok kitoloncolásának a kérdése. 2024-ben mintegy 47 ezer irreguláris migránst tartottak fogva Franciaországban, jelentős részük észak-afrikai volt - hívta fel a figyelmet a Migrációkutató Intézet kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×