Donald Trump ugyanakkor arról is beszélt, hogy a fegyvernyugvást követően mind Ukrajna, mind pedig Oroszország óriási és rendkívül jövedelmező üzleteket köthet az Egyesült Államokkal. Az elnök azt követően nyilatkozott, hogy a The Wall Street Journal című amerikai lap megszellőztette, milyen engedményeket tenne az USA a tűzszünet érdekében Oroszországnak.

Mint kiderült, Trump elnök hajlandó lenne elismerni, hogy a Krím-félsziget Oroszországhoz tartozik, illetve megakadályozná Ukrajna felvételét a NATO-ba. Mindkét ígéret, de különösen a Krím-félszigetre vonatkozó, nagy aggodalmat keltett az ukránok körében. A Kyiv Independent idézi a parlament külügyi bizottságának elnökét, aki szerint az orosz területrablás elismerése óriási nemzetközi botrány lenne. „Sokkal nagyobb, mint az 1938-as müncheni egyezmény volt, amelynek értelmében feldarabolták Csehszlovákiát” – hangoztatta Olekszandr Merezsko.

Donald Trump elképzeléseivel kapcsolatban további részleteket hozott nyilvánosságra a The New York Post. A lap washingtoni kormánykörökre hivatkozva azt közölte, az ukránoknak komoly fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban, hogy a béke érdekében le kellene mondaniuk bizonyos területeikről. Mindazonáltal a kijevi vezetés hajlandó lenne de facto feladni az ország 20 százalékát, viszont ezt de jure nem fogadná el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, az ukránok pillanatnyilag belenyugszanak az oroszok hódításaiba, de fenntartják maguknak a jogot, hogy valamikor a jövőben visszaszerezzék elveszített országrészeiket.

Egyelőre nem világos, Kijev tényleg hajlandó lenne-e ilyen engedményre, vagy az egész csak arról szól, hogy Washingtont a tárgyalóasztal mellett tartsa. Mindenesetre az ukrán védelmi miniszter jelezte, hogy országa „90 százalékban” igazodik az Egyesült Államok által javasolt békemegállapodáshoz, amelyet a múlt héten Párizsban tárgyaltak Marco Rubio külügyminiszterrel és Steve Witkoff, illetve Keith Kellogg különleges elnöki megbízottakkal. Rusztem Umerov kijelentette: „Támogattuk az Egyesült Államok március 11-i, teljes tűzszünetre vonatkozó javaslatát. Oroszország viszont ezt elutasította és naponta mér újabb csapásokat az ukrán városokra valamint az infrastruktúrára.”

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Vlagyimir Putyin hétfőn közölte, hogy elemezni fogják a húsvéti tűzszünet hatásait és csak ez után döntenek, legyen-e hosszabb fegyvernyugvás.

Ellenben az ukrán elnök sokkal borúlátóbban nyilatkozott a béke esélyeiről, és megismételte, hogy országának nemzetközi garanciákra van szüksége. Volodimir Zelenszkij attól tart, hogy Moszkva a tűzszünetet csak egy újabb, nagyszabású támadás előkészítésére használná.

Mindenesetre az már kiderült, hogy az Egyesült Államok nem küldene katonákat a fegyvernyugvás ellenőrzésére.

Washington anyagilag támogatná a békefenntartást, amit egy háromoldalú bizottság felügyelne. Ebben Ukrajna és Oroszország képviselői mellett egy harmadik, nem NATO-tag állam venne még részt. Az ugyancsak vitatott hovatartozású Zaporizzsja környékét ellenben az amerikaiak tartanák szemmel. Itt található Európa legnagyobb atomerőműve, amely most orosz megszállás alatt áll, míg maga a város ukrán kézen maradt.

Azt még nem tudni, hogy az európai hatalmak milyen szerepet kapnak a béketeremtésben. Ursula von der Leyen a Die Zeit című német lapnak úgy nyilatkozott: Európa számára fontos, hogy megmutassa, „kitart Ukrajna mellett". Az Európai Biztosság elnöke szerint Vlagyimir Putyin „imperialista ambíciói” arra késztethetik Oroszországot, hogy a jövőben támadást kíséreljen meg a NATO vagy az EU országai ellen. Keir Starmer brit kormányfő már jelezte, hogy London addig támogatja Kijevet, amíg arra szükség van. A francia elnök pedig azt ígérte, hogy növelni fogják az ukránoknak nyújtott katonai támogatást. Emmanuel Macron egyúttal határozott intézkedéseket sürgetett, amelyek a békére kényszeríthetik Oroszországot.

Április 23-án, Londonban újabb tanácskozást tartanak, amelyen a vezető európai országok és Ukrajna mellett az Egyesült Államok is képviselteti magát. De az amerikai külügyminiszter már jelezte, hogy fogytán Washington türelme. „Az óra ketyeg – mondta Marco Rubio. – Nem fogunk egyik tárgyalásról a másikra repkedni, hogy aztán mindenhonnan eredmény nélkül térjünk haza.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is azt mondta, hogy Londonban már véglegesen meg kellene állapodni a háború befejezésének feltételeiről. Donald Trump választási kampányában azt ígérte, ha ő lesz az USA elnöke, akkor 24 órán belül békét teremt Ukrajnában. Hivatalba lépését követően ezt száz napra módosította. Ez a határidő április 30-án lejár.