Infostart.hu
eur:
385.91
usd:
332.03
bux:
121681.03
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Ilie Bolojan, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke beszédet mond a PNL országos tanácsának bukaresti küldöttgyűlésén, amelyen a párt elfogadta Crin Antonescu államfőjelöltségét 2025. január 26-án. A kormánykoalíció december végén jelentette be, hogy Antonescut, a PNL korábbi elnökét, volt szenátusi elnököt támogatja a május 4-én tartandó megismételt elnökválasztáson. A román alkotmánybíróság 2024. december 6-án semmisnek nyilvánította az államfőválaszás első fordulójának eredményét. Amennyiben május 4-én egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Magyarázat - Besúgómúltja van a kormánypárti román államfőjelöltnek?

Crin Antonescu, a jelenlegi román kormánykoalíció közös államfőjelöltje tagadja, hogy együttműködött volna a kommunista titkosszolgálattal. A politikus azt mondta, hogy 1988-ban megfigyeltként írattak vele jelentést egy disszidálni próbáló barátjáról.

A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közös államfőjelöltje kedden azután hívott össze sajtótájékoztatót az ügyben, hogy a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) egyik határozatából kiderült: 1988. január 13-án jelentést írt a kommunista titkosrendőrségnek.

Az Agerpres szerint a CNSAS leszögezi: a testület által megvizsgált dokumentumok alapján Antonescunak a továbbiakban nem volt kapcsolata a Securitatéval, nem volt altisztje vagy tisztje az akkori belügyi szerveknek, és mivel a barátjáról kihallgatáson nyilatkozott, nem minősül a Securitate ügynökének vagy azzal együttműködő személynek.

A CNSAS a román törvényi előírásoknak eleget téve valamennyi államfőjelöltnek megvizsgálta az esetleges kapcsolatát a kommunista titkosrendőrséggel, így bukkant rá az Antonescu által saját névvel aláírt 1988-as jelentésre. Az ügyet feltáró G4Media hírportál példátlannak nevezte, hogy a testület határozatát úgy hozta nyilvánosságra, hogy az Antonescu által írt jelentést nem tette közzé. Hozzátette: utóbbi jelentést Antonescu tárhatja nyilvánosság elé.

Antonescu a sajtótájékoztatón elmondta: kéri a jelentés nyilvánosságra hozatalát, és maga ismertette az újságírókkal az eset részleteit.

Mint mondta, 1988-ban Tulceában volt történelemtanár, amikor egy barátja Bulgáriába utazott, és onnan megpróbált Ausztriába disszidálni, de sikertelenül, így hazatoloncolták. Mivel távozása előtt más barátai mellett Antonescunál is hagyott személyes holmijából, a Securitate a többiekkel együtt őt is behívatta jelentést tenni az ügyben - mondta Antonescu.

Közölte: jelentésében csak arra tért ki, hogy baráti kapcsolatban áll az illetővel, és tudott a bulgáriai utazásáról, de a disszidálási tervéről nem. Barátjának később végül Jugoszlávián keresztül sikerült disszidálni, és jelenleg Kanadában él - tette hozzá. Leszögezte: megfigyeltként írta a jelentést, és semmilyen különleges információval nem szolgált.

Az Antena3 hírtelevízió az államfőjelölt barátját, Stefan Costachét is megszólaltatta, aki elmondta: megosztotta menekülési tervét Antonescuval, de az államfőjelölt nem árulta be a Securitaténál, különben nem sikerült volna disszidálnia.

Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×