Infostart.hu
eur:
372.72
usd:
340.01
bux:
139901.36
2026. november 20. péntek Jolán
Ilie Bolojan, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke beszédet mond a PNL országos tanácsának bukaresti küldöttgyűlésén, amelyen a párt elfogadta Crin Antonescu államfőjelöltségét 2025. január 26-án. A kormánykoalíció december végén jelentette be, hogy Antonescut, a PNL korábbi elnökét, volt szenátusi elnököt támogatja a május 4-én tartandó megismételt elnökválasztáson. A román alkotmánybíróság 2024. december 6-án semmisnek nyilvánította az államfőválaszás első fordulójának eredményét. Amennyiben május 4-én egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Magyarázat - Besúgómúltja van a kormánypárti román államfőjelöltnek?

Crin Antonescu, a jelenlegi román kormánykoalíció közös államfőjelöltje tagadja, hogy együttműködött volna a kommunista titkosszolgálattal. A politikus azt mondta, hogy 1988-ban megfigyeltként írattak vele jelentést egy disszidálni próbáló barátjáról.

A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közös államfőjelöltje kedden azután hívott össze sajtótájékoztatót az ügyben, hogy a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) egyik határozatából kiderült: 1988. január 13-án jelentést írt a kommunista titkosrendőrségnek.

Az Agerpres szerint a CNSAS leszögezi: a testület által megvizsgált dokumentumok alapján Antonescunak a továbbiakban nem volt kapcsolata a Securitatéval, nem volt altisztje vagy tisztje az akkori belügyi szerveknek, és mivel a barátjáról kihallgatáson nyilatkozott, nem minősül a Securitate ügynökének vagy azzal együttműködő személynek.

A CNSAS a román törvényi előírásoknak eleget téve valamennyi államfőjelöltnek megvizsgálta az esetleges kapcsolatát a kommunista titkosrendőrséggel, így bukkant rá az Antonescu által saját névvel aláírt 1988-as jelentésre. Az ügyet feltáró G4Media hírportál példátlannak nevezte, hogy a testület határozatát úgy hozta nyilvánosságra, hogy az Antonescu által írt jelentést nem tette közzé. Hozzátette: utóbbi jelentést Antonescu tárhatja nyilvánosság elé.

Antonescu a sajtótájékoztatón elmondta: kéri a jelentés nyilvánosságra hozatalát, és maga ismertette az újságírókkal az eset részleteit.

Mint mondta, 1988-ban Tulceában volt történelemtanár, amikor egy barátja Bulgáriába utazott, és onnan megpróbált Ausztriába disszidálni, de sikertelenül, így hazatoloncolták. Mivel távozása előtt más barátai mellett Antonescunál is hagyott személyes holmijából, a Securitate a többiekkel együtt őt is behívatta jelentést tenni az ügyben - mondta Antonescu.

Közölte: jelentésében csak arra tért ki, hogy baráti kapcsolatban áll az illetővel, és tudott a bulgáriai utazásáról, de a disszidálási tervéről nem. Barátjának később végül Jugoszlávián keresztül sikerült disszidálni, és jelenleg Kanadában él - tette hozzá. Leszögezte: megfigyeltként írta a jelentést, és semmilyen különleges információval nem szolgált.

Az Antena3 hírtelevízió az államfőjelölt barátját, Stefan Costachét is megszólaltatta, aki elmondta: megosztotta menekülési tervét Antonescuval, de az államfőjelölt nem árulta be a Securitaténál, különben nem sikerült volna disszidálnia.

Címlapról ajánljuk
Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Azok után, hogy Észak-Írország ellen hazai pályán a héten „beragadt” a Rossi-csapat (1-1), rájátszásra kényszerül márciusban, a péntek déli sorsoláson derült ki, Dánia, Horvátország, Szerbia és Wales közül melyik csapaton kell átrágniuk magukat Szoboszlai Dominikéknak.

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Csütörtök délután meredek esésbe kapcsolt a forint, az euró jegyzése 368 forintról 373,6 forintig emelkedett, a dollár pedig 340 forint fölé drágult. A magyar devizát a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár gyengítette. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. Péntek reggel még nem látszott érdemi korrekció, délelőtt azonban erősödésbe fogott a forint, az euró árfolyama 372 forint közelébe, a dolláré pedig 339 forint környékére süllyedt. A lendület azonban hamar elfogyott, az euró ismét 373 forintig, a dollár pedig 340 forint közelébe drágult. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×