Infostart.hu
eur:
387.45
usd:
329.01
bux:
111315.09
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Ilie Bolojan, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke beszédet mond a PNL országos tanácsának bukaresti küldöttgyűlésén, amelyen a párt elfogadta Crin Antonescu államfőjelöltségét 2025. január 26-án. A kormánykoalíció december végén jelentette be, hogy Antonescut, a PNL korábbi elnökét, volt szenátusi elnököt támogatja a május 4-én tartandó megismételt elnökválasztáson. A román alkotmánybíróság 2024. december 6-án semmisnek nyilvánította az államfőválaszás első fordulójának eredményét. Amennyiben május 4-én egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Magyarázat - Besúgómúltja van a kormánypárti román államfőjelöltnek?

Crin Antonescu, a jelenlegi román kormánykoalíció közös államfőjelöltje tagadja, hogy együttműködött volna a kommunista titkosszolgálattal. A politikus azt mondta, hogy 1988-ban megfigyeltként írattak vele jelentést egy disszidálni próbáló barátjáról.

A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közös államfőjelöltje kedden azután hívott össze sajtótájékoztatót az ügyben, hogy a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) egyik határozatából kiderült: 1988. január 13-án jelentést írt a kommunista titkosrendőrségnek.

Az Agerpres szerint a CNSAS leszögezi: a testület által megvizsgált dokumentumok alapján Antonescunak a továbbiakban nem volt kapcsolata a Securitatéval, nem volt altisztje vagy tisztje az akkori belügyi szerveknek, és mivel a barátjáról kihallgatáson nyilatkozott, nem minősül a Securitate ügynökének vagy azzal együttműködő személynek.

A CNSAS a román törvényi előírásoknak eleget téve valamennyi államfőjelöltnek megvizsgálta az esetleges kapcsolatát a kommunista titkosrendőrséggel, így bukkant rá az Antonescu által saját névvel aláírt 1988-as jelentésre. Az ügyet feltáró G4Media hírportál példátlannak nevezte, hogy a testület határozatát úgy hozta nyilvánosságra, hogy az Antonescu által írt jelentést nem tette közzé. Hozzátette: utóbbi jelentést Antonescu tárhatja nyilvánosság elé.

Antonescu a sajtótájékoztatón elmondta: kéri a jelentés nyilvánosságra hozatalát, és maga ismertette az újságírókkal az eset részleteit.

Mint mondta, 1988-ban Tulceában volt történelemtanár, amikor egy barátja Bulgáriába utazott, és onnan megpróbált Ausztriába disszidálni, de sikertelenül, így hazatoloncolták. Mivel távozása előtt más barátai mellett Antonescunál is hagyott személyes holmijából, a Securitate a többiekkel együtt őt is behívatta jelentést tenni az ügyben - mondta Antonescu.

Közölte: jelentésében csak arra tért ki, hogy baráti kapcsolatban áll az illetővel, és tudott a bulgáriai utazásáról, de a disszidálási tervéről nem. Barátjának később végül Jugoszlávián keresztül sikerült disszidálni, és jelenleg Kanadában él - tette hozzá. Leszögezte: megfigyeltként írta a jelentést, és semmilyen különleges információval nem szolgált.

Az Antena3 hírtelevízió az államfőjelölt barátját, Stefan Costachét is megszólaltatta, aki elmondta: megosztotta menekülési tervét Antonescuval, de az államfőjelölt nem árulta be a Securitaténál, különben nem sikerült volna disszidálnia.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Kína éve: így mondtak nemet Washingtonnak

Kína éve: így mondtak nemet Washingtonnak

Hszi Csin-ping kínai elnök számára 2025 eleinte kifejezetten nehéz évnek ígérkezett, ám az év végére látványos diplomáciai és geopolitikai sikerekkel zárhat. Kína határozottan és eredményesen reagált Donald Trump visszatérésével újrainduló amerikai–kínai kereskedelmi háborúra, miközben a világpolitikai színtéren is megerősítette nagyhatalmi státuszát. A külső sikerek mögött azonban továbbra is komoly belső gazdasági és politikai feszültségek húzódnak – összegzett a Bloomberg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×