Infostart.hu
eur:
385
usd:
328.34
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csengővel jelzi az uniós a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli informális tanácsülése kezdetét 2024. december 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Az EU az Oroszországot sújtó 17. szankciócsomagon dolgozik, ez az árnyékflottákat célozza

Az Európai Unió az Oroszországot sújtó 17. szankciócsomagon dolgozik, ez az árnyékflottákat célozza, májusban pedig a külügyminiszteri tanács elé kívánják terjeszteni - jelentette ki Kaja Kallas kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselő hétfőn Luxembourgban, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

A főképviselő szerint az EU-tagállamok egyértelműen a béke pártján állnak, hiszen mind a 27 ország támogatta a tűzszünetet, és Ukrajna már egy hónappal ezelőtt feltétel nélkül beleegyezett abba. Oroszország viszont szerinte továbbra is a háborút keresi: ezt bizonyítják a legutóbbi, különösen halálos támadások is, köztük a hét vég légicsapás Szumiban. Nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország csak húzza az időt, és nem törekszik a békére - fogalmazott Kallas.

"Ezért az egyetlen módja annak, hogy Oroszországot komoly tárgyalásra kényszerítsük, az, ha még nagyobb nyomást helyezünk rá" - hangsúlyozta.

Szavai szerint Oroszországnak be kell látnia, hogy hibát követett el Ukrajna megtámadásával, mivel nem győzhet - az ukrán nép elszántsága töretlen, és a nemzetközi közösség kitart mellette, a vérontás pedig csak akkor érhet véget, ha Oroszországot helyezik nyomás alá, mert az orosz vezetők felelősek az erőszakért.

A főképviselő úgy véli, hogy az egyik oldalról Oroszországra kell nyomást gyakorolni, a másik oldalon az a cél, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát. Az Európai Unió ebben kulcsszerepet játszik: egyszerre a legnagyobb vásárlója és legfőbb támogatója is az ukrán védelmi iparnak, továbbá eddig több mint 73 ezer ukrán katonát képeztek ki. A megbeszélések során felmerült az is, hogy a kiképzési missziók mandátumát érdemes lenne bővíteni, különösen annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az Ukrajna védelmét támogató nemzetközi koalíció biztonsági garanciáihoz.

A kétmillió lőszer Ukrajnának történő leszállítását célzó kezdeményezésről Kallas azt mondta, hogy a kitűzött cél kétharmadát már sikerült teljesíteni, bár a teljes mennyiség még nincs meg. A tagállamok többsége egyetért abban, hogy folytatni kell az ilyen típusú erőfeszítéseket is, és további lépésekre van szükség. A támogatás nem csupán az Európai Unió keretein belül történik, hiszen például Norvégia is hozzájárult a célhoz négymillió euróval - mutatott rá.

Ami az idei támogatást illeti, Kallas elmondása szerint az EU és a tagállamok idén már több mint 23 milliárd eurót nyújtottak Ukrajnának, míg tavaly ez 20 milliárd volt.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a főképviselő kiemelte: a felek térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, legyen tűzszünet, és engedjék szabadon az összes túszt.

"Az EU által nyújtott humanitárius segítséget Gázának és a palesztinoknak nem lehet politikai fegyverként használni. El kell jutnia azokhoz, akik rászorulnak. Izraelnek joga van megvédeni magát, de jelenlegi lépései túlmutatnak az arányos önvédelem határain" - vélte.

Üdvözölte a Gáza újjáépítésére vonatkozó arab tervet, de felhívta figyelmet, hogy három fontos elem hiányzik belőle: a finanszírozás, a biztonság és a kormányzás. "Készek vagyunk együttműködni arab és nemzetközi partnereinkkel ezek kidolgozásában" - tette hozzá.

Szíria kapcsán Kallas beszámolt arról, hogy a luxembourgi ülésen tanácskoztak a szankciók enyhítéséről. Felmerült, hogy az újjáépítéshez elengedhetetlen a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, ugyanakkor az új vezetés részéről eddig nem történtek érdemi előrelépések - jelentette ki. A főképviselő szerint az ország jövője továbbra is bizonytalan, mégis van remény a fejlődésre. A miniszterek abban állapodtak meg, hogy értékelik az eddigi intézkedéseket - mivel már korábban is enyhítették némiképp a szankciókat -, és azt követően dolgozzák ki a következő lépéseket.

Bosznia-Hercegovináról szólva a főképviselő azt mondta, hogy az ország jelenleg alkotmányos válságban van, "és egyértelmű, hogy az ország szétszakítására irányuló bármilyen kísérlet elfogadhatatlan". "A politikai vezetőknek nem a megosztottságot kellene mélyíteniük, hanem hidakat kellene építeniük egymás között. A bővítés olyan ügy, amelyben mindannyian egyetértenek, ezért döntéseket is kellene hozniuk ezzel kapcsolatban" - jelentette ki.

Azt is kiemelte, hogy Szerbia és Koszovó kapcsolatainak normalizálása kulcsfontosságú, ezért e két fél között folytatni kell az az uniós közvetítéssel zajló párbeszédet, amelyhez új különmegbízottat is kinevezett az EU.

Kallas egyúttal figyelmeztetett: "nem marad következmények nélkül", ha valaki részt vesz a május 9-i moszkvai ünnepségeken, mivel Oroszország teljes körű háborút folytat Európában.

"Egyértelművé tettük, hogy nem szeretnénk, ha bármelyik tagjelölt ország részt venne a május 9-i moszkvai eseményeken" - hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×