Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Orbán Viktor miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke (b-j) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Szakértő a ma kezdődő uniós csúcsról: most még megkerülheti az EU Magyarországot

Versenyképesség, Ukrajna, migráció, ezek lesznek a fő témák a most kezdődő kétnapos uniós csúcson. Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense részletezte az InfoRádióban, hogy mi várható.

A csütörtökön kezdődő uniós csúcs mintha március 6-ai folytatása lenne, amelyen Magyarország Ukrajna helyzetével kapcsolatban megvétózta a közöt EU-s álláspontot, ezért érdekes kérdés, hogy ugyanaz történik-e majd, mint akkor. Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense az InfoRádióban elmondta, a végkimenetel is hasonló lehet. Tisztázta, Magyarország valóban az egyetlen ország jelenleg, amely nem támogatja az ukrajnai integráció felgyorsítását, nem látszik hasonló szándék más országok vezetői részéről. Emellett Magyarország Ukrajna fegyveres segítését sem támogatja.

Kikerülni Magyarországot?

Kalas Vivien szerint érdekes megoldással élhet az Európai Unió:

  1. előállhat ugyanaz a helyzet, mint március elején, hogy nem a 27 tagállam egy közös következtetésben, nyilatkozatban zárja ezt a csúcstalálkozót, hanem a 26 uniós tagország egy úgynevezett együttes nyilatkozatban kötelezi el magát az iránt, hogy Ukrajna csatlakozását felgyorsítsák
  2. a katonai segítségnyújtás terén konkrét döntés várható - nem az Európai Tanács keretén belül, hanem később, az Európai Bizottság javaslatára.

A szakértő aláhúzta, hogy a döntésnél, ahol egyhangúságra volna szükség, érvényesülhet egy apró betűs rész.

"Az uniós szerződések egy pontja megengedi azt, hogy szükséghelyzetben minősített többséggel is hozhassanak ilyen segítségnyújtásra alkalmas döntéseket a tagországok, és a Bizottság előző hetekben kiadott nyilatkozatai alapján arra lehet következtetni, hogy ehhez a megoldáshoz nyúlnak majd, hogyha Magyarország nem változtat az álláspontján."

Ezt a döntési mechanizmust Kalas Vivien szerint sok szakpolitikai területen érvényesítheti az unió, a migráció kapcsán már született is ilyen döntés. Az uniós csatlakozás témájában most szerinte tehát megkerülheti Brüsszel Magyarországot, később azonban nem: most ugyan lehet, hogy csak 26 tagország fog egy együttes nyilatkozatot kiadni, de a végén kelleni fog az Európai Tanácson belül Magyarország szavazata is, hogy ténylegesen előre tudjanak lépni a csatlakozási tárgyalásokban, különben "beáll a fagy" a jelenlegi szabályozás szerint. De biztos benne, hogy az unió legfelső vezetése "gondolkodik azon, hogyan lehetne ezt a nehézséget kiküszöbölni".

Gigahitel

A védelmi kiadások növelésével párhuzamosan a fiskális szabályok lazítása is napirenden van, ugyanígy egy közös hitel felvétele, a 150 milliárd eurós keretre az Európai Bizottság tett javaslatot, erről is tárgyalnak most.

Ennél a területnél - mint a szakértő rámutatott - már nagyobb a megosztottság a tagállamok között, a magyarok mellett a németek valamint a "fukar négyek" (Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország) sincsenek az újbóli hitelfelvétel mellett, ebben a kérdésben tehát nem is prognosztizálna semmit, leginkább úgy érzi, ebből több körös vita lesz.

Versenyképesség

A napirend szerint a versenyképesség kérdése is asztalra kerül. Érvényes egy úgynevezett "budapesti nyilatkozat" éppen erről a kérdésről, amelyben elég világos határidők vannak, másutt viszont homályos megfogalmazásokat tartalmaz a végrehajtás tekintetében.

Ezzel kapcsolatban azt mondta, a budapesti nyilatkozatban foglaltakkal valamennyi uniós tagország egyetért, de ezek a tervek, javaslatok nem hetekre, hónapokra, hanem évekre szólnak, ráadásul a körülmények folyamatosan változtatják az alaphelyzetet - például a bejelentett amerikai vámok is, ezekre is kell válasz.

A versenyképességi paktum alapját képző Draghi- és Letta-jelentést viszont a felgyorsult, világban is érvényesnek tartja, bár a tartalmukat valóban folyamatosan, időről időre felül kell vizsgálni, és "rugalmasnak lenni a végrehajtásuk során".

Kalas Vivien megjegyezte, a budapesti nyilatkozat nem kötelez senkit semmire, "hiába lehet akár ebben, akár más következtetésben benne, hogy felszólítják a Bizottságot egy javaslat benyújtására", igaz, az Európai Tanács és Európai Parlament az ilyen vállalások mentén dolgozik, dolgoz ki javaslatokat.

Döntési mechanizmus

Általánosságban az uniós döntési mechanizmusokról elmondta, hogy bár az Európai Parlament csak a végén mond igent vagy nemet egy döntésre, már a javaslat formálásában is "ott van", hiszen az Európai Bizottságnak fontos, hogy a javaslatot "majd elfogadják".

Vagyis ez azt jelenti, hogy a Bizottságnak is nagyjából olyanra kell áramvonalasítani a végső javaslatot, hogy az a blama ne forduljon elő, hogy a parlament a végén az egészet kidobja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kedves Szülők! Legyenek szívesek együtt készülni gyermekükkel az AI-jal való csevegésre!

Kedves Szülők! Legyenek szívesek együtt készülni gyermekükkel az AI-jal való csevegésre!

A 14–19 éves magyar fiatalok csaknem harmada lelki, magánéleti kérdésekben is a mesterséges intelligenciához fordul az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából készült kutatás szerint. Miért könnyebb egy chatbotnak megnyílni, mik ennek a kockázatai, és hogyan maradhat meg a bizalom a gyerek és a szülő között? Az InfoRádió Csibi Zsannát, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársát, pszichológust kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody's, az Európai Bizottság megállapítása szerint pedig a helyreállítási terv 127 mérföldkövéből 126-ot teljesített a magyar kormány, így decemberben megérkezik az eddig befagyasztott mintegy 3400 milliárd forintos uniós forrás. Hétfőn Pozsonyban visegrádi csúcs vár Magyar Péterre, emellett pedig Bús Balázs szabadon engedése, illetve a minimálbér-megállapodás és a rendszerhasználati díjak átalakítása voltak az elmúlt napok fontos eseményei. Szombaton az is kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda több mint 9 milliárd forintos vagyonzárat rendelt el Seszták Miklóssal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×