A csütörtökön kezdődő uniós csúcs mintha március 6-ai folytatása lenne, amelyen Magyarország Ukrajna helyzetével kapcsolatban megvétózta a közöt EU-s álláspontot, ezért érdekes kérdés, hogy ugyanaz történik-e majd, mint akkor. Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense az InfoRádióban elmondta, a végkimenetel is hasonló lehet. Tisztázta, Magyarország valóban az egyetlen ország jelenleg, amely nem támogatja az ukrajnai integráció felgyorsítását, nem látszik hasonló szándék más országok vezetői részéről. Emellett Magyarország Ukrajna fegyveres segítését sem támogatja.

Kikerülni Magyarországot?

Kalas Vivien szerint érdekes megoldással élhet az Európai Unió:

1. előállhat ugyanaz a helyzet, mint március elején, hogy nem a 27 tagállam egy közös következtetésben, nyilatkozatban zárja ezt a csúcstalálkozót, hanem a 26 uniós tagország egy úgynevezett együttes nyilatkozatban kötelezi el magát az iránt, hogy Ukrajna csatlakozását felgyorsítsák
2. a katonai segítségnyújtás terén konkrét döntés várható - nem az Európai Tanács keretén belül, hanem később, az Európai Bizottság javaslatára.

A szakértő aláhúzta, hogy a döntésnél, ahol egyhangúságra volna szükség, érvényesülhet egy apró betűs rész.

"Az uniós szerződések egy pontja megengedi azt, hogy szükséghelyzetben minősített többséggel is hozhassanak ilyen segítségnyújtásra alkalmas döntéseket a tagországok, és a Bizottság előző hetekben kiadott nyilatkozatai alapján arra lehet következtetni, hogy ehhez a megoldáshoz nyúlnak majd, hogyha Magyarország nem változtat az álláspontján."

Ezt a döntési mechanizmust Kalas Vivien szerint sok szakpolitikai területen érvényesítheti az unió, a migráció kapcsán már született is ilyen döntés. Az uniós csatlakozás témájában most szerinte tehát megkerülheti Brüsszel Magyarországot, később azonban nem: most ugyan lehet, hogy csak 26 tagország fog egy együttes nyilatkozatot kiadni, de a végén kelleni fog az Európai Tanácson belül Magyarország szavazata is, hogy ténylegesen előre tudjanak lépni a csatlakozási tárgyalásokban, különben "beáll a fagy" a jelenlegi szabályozás szerint. De biztos benne, hogy az unió legfelső vezetése "gondolkodik azon, hogyan lehetne ezt a nehézséget kiküszöbölni".

Gigahitel

A védelmi kiadások növelésével párhuzamosan a fiskális szabályok lazítása is napirenden van, ugyanígy egy közös hitel felvétele, a 150 milliárd eurós keretre az Európai Bizottság tett javaslatot, erről is tárgyalnak most.

Ennél a területnél - mint a szakértő rámutatott - már nagyobb a megosztottság a tagállamok között, a magyarok mellett a németek valamint a "fukar négyek" (Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország) sincsenek az újbóli hitelfelvétel mellett, ebben a kérdésben tehát nem is prognosztizálna semmit, leginkább úgy érzi, ebből több körös vita lesz.

Versenyképesség

A napirend szerint a versenyképesség kérdése is asztalra kerül. Érvényes egy úgynevezett "budapesti nyilatkozat" éppen erről a kérdésről, amelyben elég világos határidők vannak, másutt viszont homályos megfogalmazásokat tartalmaz a végrehajtás tekintetében.

Ezzel kapcsolatban azt mondta, a budapesti nyilatkozatban foglaltakkal valamennyi uniós tagország egyetért, de ezek a tervek, javaslatok nem hetekre, hónapokra, hanem évekre szólnak, ráadásul a körülmények folyamatosan változtatják az alaphelyzetet - például a bejelentett amerikai vámok is, ezekre is kell válasz.

A versenyképességi paktum alapját képző Draghi- és Letta-jelentést viszont a felgyorsult, világban is érvényesnek tartja, bár a tartalmukat valóban folyamatosan, időről időre felül kell vizsgálni, és "rugalmasnak lenni a végrehajtásuk során".

Kalas Vivien megjegyezte, a budapesti nyilatkozat nem kötelez senkit semmire, "hiába lehet akár ebben, akár más következtetésben benne, hogy felszólítják a Bizottságot egy javaslat benyújtására", igaz, az Európai Tanács és Európai Parlament az ilyen vállalások mentén dolgozik, dolgoz ki javaslatokat.

Döntési mechanizmus

Általánosságban az uniós döntési mechanizmusokról elmondta, hogy bár az Európai Parlament csak a végén mond igent vagy nemet egy döntésre, már a javaslat formálásában is "ott van", hiszen az Európai Bizottságnak fontos, hogy a javaslatot "majd elfogadják".

Vagyis ez azt jelenti, hogy a Bizottságnak is nagyjából olyanra kell áramvonalasítani a végső javaslatot, hogy az a blama ne forduljon elő, hogy a parlament a végén az egészet kidobja.