Január 30-án egy időben tárgyaltak az EU biztonságának megerősítéséről a varsói informális belügyi csúcs résztvevői és a német Bundestag képviselői, akik a CDU/CSU kancellárjelöltjének, Friedrich Merznek az indítványairól egyeztettek.

A belügyminiszteri találkozó és a Merz javaslatait összegző dokumentum is többek közt indítványozná a szárazföldi határellenőrzések visszaállítását – ami ugyan korlátozná a schengeni sikereket, de csak egy időszakos megoldásról lenne szó –, illetve beutazási tilalmat vezetne be az okmányokkal nem rendelkező migránsok számára, mondta az InfoRádióban Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője, hozzátéve, hogy emellett a hatékonyabb kitoloncolásról is döntöttek a találkozón, illetve hogy jelentős hozzájárulás érkezett Magnus Brunner belügyi és migrációs biztostól. A szakértő szerint ez mind azt készíti elő, hogy még a március 20-21-i EU-csúcs előtt szülessen egy olyan átfogó dokumentum, amely azt indítványozná elő, hogy a 2024-ben elkezdődött szigorítási mechanizmusok 2025-ben realizálódjanak és az Európai Unióba történő irreguláris migrációt korlátozni lehessen.

Gönczi Róbert arról is beszélt, hogy megváltozott a migrációs útvonalak iránya és forgalma. Az Európába történő áramlás intenzitása csökkent, ugyanakkor az útvonalak átrendeződtek. Miközben még olyan tradicionális, Európába vezető útvonalakon is csökkent az érkezők száma, mint a Magyarország déli határát is érintő nyugat-balkáni útvonal, vagy a Líbiából, Tunéziából Olaszországba tartó közép-mediterrán útvonal, aközben olyan új migrációs útvonalak jelentek meg, mint például a nyugat-afrikai útvonal a Kanári-szigetek irányába, vagy a keleti migrációs útvonal, ami Fehéroroszországon keresztül az Európai Unió területére érkező migrációs áramlásokat foglalja magában. Utóbbi a Lukasenka-rezsim által szervezett, mesterséges migrációs áramlás, amellyel kapcsolatban a Migrációkutató Intézet elemzője emlékeztetett: Fehéroroszország felől 192 százalékkal nőtt a forgalom Lengyelország, Litvánia és Lettország irányába.