"A szúfisták enklávéja a világ egyik legkisebb állama lenne, amely saját közigazgatással rendelkezik, de nem lenne adórendszere és rendőrsége, valamint nem kérdőjelezné meg Albánia szuverenitását felette" - jelentette ki Rama.

"A bektásik történelme már önmagában jelentős okot ad arra, hogy a Bektasi Világközpont szent székhelye a Vatikánhoz hasonló státuszt kapjon" - mondta Rama azon az ünnepségen, amelyet e székhely Törökországból Albániába való költözésének 95. évfordulója alkalmából rendeztek meg.

Kiemelte: a jelképes államnak egyebek között nem lesznek falai, rendőrsége, hadserege, adóbevételei, de

spirituális állam lesz.

Az állam létrejöttének pontos idejéről nem árult el részleteket, mivel a tervezet a parlament jóváhagyására jár.

A bektási rend gyökerei egészen a 13. századig, az Oszmán Birodalomig nyúlnak vissza. A Török Köztársaság 1923-as megalapítása után Kemal Atatürk államalapító és első elnök számos vallási intézményt betiltott, és a bektási muszlimok Albániába települtek át, ahol hamar a politikai életben is szerepet vállaltak. A bektási rend tagja volt Ismail Qemali, az albán nemzeti mozgalom kiemelkedő alakja is, aki 1912-ben kikiáltotta Albánia függetlenségét.

A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Albánia lakosságának mintegy 10 százaléka bektási muszlim.