A múlt év utolsó heteiben titkos hadgyakorlatot tartott a francia hadsereg több mint háromezer különlegesen kiképzett katonája. A Perszeusz fedőnevű manőverek olyan területen folytak, amely rendkívül hasonló a Dnyipro folyó Kijevtől északra lévő kanyarulatához. A francia kommandósok több héten át azt gyakorolták, hogyan tudnának kivédeni egy Fehéroroszország felől az ukrán főváros elfoglalására indított támadást – tudta meg a Kyiv Post.
Az angol nyelvű ukrán portál úgy értesült, hogy a szárazföldi különleges erők parancsnoksága (Commandement des Actions Spéciales Terre – CAST) által irányított gyakorlatsorozatba bekapcsolódtak a francia fegyveres erők hírszerző egységei is, amelyek drónokkal és felderítő műholdakkal támogatták a harcoló csapatokat.
France held secret drills for troop deployment to Ukraine in case of attack from Belarus
— NEXTA (@nexta_tv) January 15, 2025
French special forces conducted exercises last fall simulating a potential intervention in Ukraine, according to Intelligence Online. The French military spent several weeks training at a… pic.twitter.com/hEFUkMcf9T
A portál emlékeztet rá, hogy a francia elnök korábban már kilátásba helyezte békefenntartó katonák Ukrajnába küldését. A Kyiv Post valószínűnek tartja, hogy Emmanuel Macron a múlt heti, londoni látogatása idején tájékoztatta vendéglátóját, Keir Starmer brit kormányfőt a Perszeusz hadgyakorlatról is.
Ugyanakkor az utóbbi napokban az Európai Unió vezető politikusai közül többen is tárgyaltak Kijevben. Pár napja Boris Pistorius német védelmi miniszter járt az ukrán fővárosban, majd őt csütörtökön az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto követte. Vele szinte egy időben érkezett Kijevbe Keir Starmer, a brit kormányfő is. A nyugati politikusok valamennyien elkötelezett támogatásukról biztosították az ukránokat az oroszok elleni harcukban.
Megfigyelők szerint az európai NATO-országok vezetői ezzel akarnak üzenni a hamarosan hivatalba lépő amerikai elnöknek.
Donald Trump ugyanis a választási kampányában többször tett olyan kijelentéseket, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy az ő elnöksége idején az Egyesült Államok esetleg kihátrálna Ukrajna katonai támogatásából, ezzel kényszerítve Kijevet a béketárgyalásokra. Viszont Moszkva azt tette egyértelművé, hogy csak a Kreml által diktált feltételekkel lenne hajlandó befejezni a háborút. Ezek pedig a Krím-félsziget és az eddig részben elfoglalt ukrán régiók annektálásának elfogadása, valamint az, hogy Kijev örökre lemond a NATO-tagságról és az Európai Unióhoz való csatlakozásról is.
